KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK 3.2.„ÚJ VENDÉGMUNKÁSTÖRVÉNY” A harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatását a tanulmány írásakor 2024 végén, a 2023. évi XC. törvény 51 szabályozza, amely 24 féle tartózkodási engedélyt nevez meg, ebből pedig nagyjából 10 jogosít munkavállalásra. Szabó Imre Szilárd 52 jogász, releváns összefoglalása alapján az aktuális szabályozás keretében harmadik országbeli állampolgár vállalko­zási vagy befektetési célból, munkavégzés céljából, magasan képzett személyként munkavégzés céljá­ból, Nemzeti Kártyával vagy a törvényben megsza­bott egyéb okokból tartózkodhat Magyarországon 90 napot meghaladóan. A tanulmány szempontjából, azaz a feldolgozóipari foglalkoztatásban az úgy nevezett „vendégmunkás” kategória a releváns, amely csoport esetében 2024-ben összesen 65 000 főben 53 maximál­ták a kiadható engedélyek számát 54 . A szűkebb értelem­ben vett vendégmunkás csoport egyedi, foglalkoztatási célú engedéllyel dolgozhat Magyarországon és csak úgy­nevezett„kedvezményes foglalkoztató” 55 vagy„minősí­tett kölcsönbeadó” lehet a munkaadója, amely határozott időtartamig, maximum kettő plusz egy évig foglalkoztat­hatja. Harmadik országbeli dolgozók a feldolgozóiparba leggyakrabban összevont kérelmezések keretében kerül­nek Magyarországra. Az elsőfokú eljárásban a kormány­hivatalok, a másodfokú eljárásban a miniszteri szakható­ság az illetékes elbíráló. Ahhoz, hogy egy vendégmunkás megkapja az munkavállaláshoz szükséges engedélyt, a szakhatóságok„munkaerőpiaci vizsgálatot” folytatnak le, többek között annak megállapítására, hogy rendelkezik-e a munkáltató érvényes munkaerőigénnyel, betölthető-e a pozíció magyar munkakeresővel, 56 a vendégmunkás ren­51 2023. évi XC. törvény. https://njt.hu/jogszabaly/2023-90-00-00 52 Szabó, I. Sz.(2024. június 6). A munkerőimport(új) szabályozásának főbb vonalai. A munkaerőimport új szabályozása, Magyar Közgazda­sági Társaság Munkaügyi Szakosztálya[Konferencia]. https://www. youtube.com/watch?v=6n6kPCQ0dpw&t=226s 53 8/2024.(II. 29.) NGM rendelet. https://njt.hu/jogszabaly/2024-8-20-2X 54 A vendégmunkás kifejezést a jogszabály tágabb és szűkebb értelem­ben is használja. Tágabb értelemben vett vendégmunkás négy al­típusa a szezonális vendégmunkás(legfeljebb hat hónap), a beru­házás megvalósítása céljából érkező vendégmunkás(pl. gyár- vagy vasútépítések építőipari dolgozói), a foglalkoztatási célú tartózko­dás(bizonyos foglalkozásokban, bizonyos állampolgárok éves kvóta mértékéig) és a szűkebb értelemben vett vendégmunkás(bizonyos foglalkoztatók által, bizonyos állampolgárok az éves kvóta mérté­kéig, jogszabály által nem kizárt foglalkozásokban). 55 Kedvezményes foglalkoztató a jogszabály szerint a Kormánnyal ér­vényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglal­koztató; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű be­ruházást megvalósító foglalkoztató; valamint a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program(https://exporthungary.gov.hu/kiemelt-expor­tor-partnersegi-program) résztvevője. A nagyobb, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalatok az első két csoportban találhatók, a ki­emelt exportőrök között zömmel hazai tulajdonú nagyvállalatokat találunk a feldolgozóiparon kívül a szolgáltató szektorban is. 56 A járási kormányhivatal„könnyített közvetítési szolgáltatás” kere­tében vizsgálja, hogy betölthető-e a pozíció magyar álláskereső­vel. Ha egy hat napon belül megtartott állástájékoztatón magyar álláskeresők nem fogadnak el a keresett számban és az adott po­zícióban állásajánlatot, akkor úgy ítélik meg, hogy a harmadik or­szágbeli dolgozó„nem veszi el” a magyar álláskereső munkáját (100/2021.(II. 27.) Korm. rendelet. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?­docid=a2100100.kor) delkezik-e a szükséges dokumentumokkal és képesítés­sel, illetve létezik-e előzetes megállapodás a dolgozó és munkáltató között, amely a munkavégzés és díjazás főbb részleteit rögzíti. A munkáltatóknak korábbi előírásoknál szigorúbb követelményeknek és elvárásoknak kell meg­felelniük az új szabályozás alapján. Ezek közé tartozik például a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének kötelező bejelentése, valamint annak biztosítása, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a vándormunkás 6-8 napon belül elhagyja Magyarországot. Továbbá szigorod­tak a foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzések és szankciók. Szabó 57 véleménye szerint a módosított szabályozás elsősorban a magyar munkavállalók foglalkoztatá­sának ösztönzésére törekszik, a szigorúbb rendé­szeti jellegű intézkedések révén. 3.3. REAKCIÓK AZ „ÚJ VENDÉGMUNKÁSTÖRVÉNYRE” A kutatás során megkérdezett toborzó szakemberek sze­rint a munkaerő-piaci folyamatok, a nagyvállalatok érde­kei és foglalkoztatási gyakorlatai vezetnek ahhoz, hogy a feldolgozóiparban növekedett az igény a vándormunká­sokra. Több megszólaltatott szakértő is úgy véli, hogy az új szabályozás felkészülés egy közeljövőben lehetséges munkanélküliségre és rendészeti reakció az idegenellenes politikai kommunikáció és a nem EU-s külföldi munkáso­kat bevonzó munkaerőpiaci gyakorlatok közötti ellent­mondásokra. Munkaerő-kölcsönző szakemberek szerint a magyar munkavállalókat kell preferálni a következő idő­szakban. A konzulátusoknak, a munkáltatóknak, a munka­erő-kölcsönzőknek és a migrációval foglalkozó szervezeteknek is kihívást jelentett az új szabályok értelmezése és azokhoz való alkalmazkodás. A meg­kérdezett szakemberek szerint a vándormunkások köré­ben is bizonytalanságot és zavart okozott az új, 2024. január 1-jén hatályba lépett szabályozás. Például sok har­madik országból érkező munkavállaló tévesen gondolja, hogy a 2+1 éves tartózkodási idő lejárta után még átutazni sem tudnak Magyarországon egy másik országba. A kon­zulátusok igyekeznek eloszlatni ezeket a félreértéseket. További zavar forrása, hogy a már Magyarországon dol­gozó munkavállalók közül sokan azt hitték, az új szabályo­zás rájuk is azonnal érvényes. Ez azonban csak akkor igaz, ha megszűnik a munkaviszonyuk vagy lejár a tartózkodási engedélyük. Ebben az esetben a kérelmezési folyamatot újra kell indítani, és onnantól vonatkozik rájuk az új sza­bály. Az érintett munkavállalók nehezen tudnak új tar­tózkodási engedélyt kérni, ha munkahelyet válta­nának, mert az a munkahelyhez kötött. Ez különösen igaz akkor, ha magasabb képzettséget igénylő munkára jelentkeznek, és annak megfelelő engedélyt szeretné­57 Szabó, I. Sz.(2024. június 6). Uo. 15