BODOR KRISZTOFER nek. Elméletben jogilag lehetséges, hogy átmeneti tartóz­kodási engedélyt kapjanak az új engedély elbírálásáig a munkahelyet váltó dolgozók. Ezt azonban nehezíti, hogy az érintett munkavállaló a legtöbb esetben nem rendel­kezik megélhetéséhez szükséges megtakarítással, illetve nem ismeri a vonatkozó intézményi és jogi rendszereket – mondta el az egyik migrációval foglalkozó szakember. A konzulátusi és toborzó szakemberek reményei szerint a jövőben több tényező is lazíthat az ide­genrendészeti szabályozásokon 58 . A konzulátusi meg­kérdezett úgy véli, hogy néhány év múlva, vagy esetleg a 2026-os országgyűlési választások után elképzelhető egyfajta enyhítés. A toborzók szerint viszont a döntésho­zóknak nem lesz más választásuk, mint lazítani a jelenleg szigorodó szabályokon, ha nem találnak elegendő hazai munkaerőt az új beruházásokhoz. Különösen igaz lehet ez, ha a gazdasági helyzet miatt kivándorló magyar mun­kavállalók pótlása is egyre nehezebbé válhat, teszi hozzá az egyik migrációval foglalkozó szakember. A 2025 janu­árjától tervezett társadalmi együttélés vizsgát 59 is egy bizonytalan pontnak értékelik a megkérdezettek. A vizs­gát magyar nyelven kellene letenni, ami számos nehézsé­get vethet majd fel a vándormunkásoknál. A 2023. évi XC. törvény több szempontból is felrázza a munkaerőpiacot. A 226/2022.(VI. 28.) kormányrende­let 60 szerint a minősített munkaerő-kölcsönzőknek leg­alább 500 fő magyar munkavállalót kell foglalkoztatniuk. Ugyanakkor a megkérdezett toborzó szakemberek elmon­dása szerint sok munkaerő-kölcsönző cég már az 500 fős minimumot is nehezen éri el vagy tartja meg. Ha ez a lét­számkövetelmény tovább emelkedik, számos cég kieshet a piacról vagy„trükközésekkel” próbálhatja majd biztosítani a szükséges létszámot. Továbbá a megszólaltatott szak­értők egy része szerint az új szabályozás egyik lehetséges hatása a közvetlen(munkaerő-kölcsönzőket igénybe nem vevő) foglalkoztatás növekedése lehet, ami kedvező hír lehet a szakszervezetek számára. 58 Ugyanakkor a több érdekelt fél által várt szabályozási könnyítések valószínűleg elmaradnak. 2024 decemberében olyan hírek jelentek meg, amelyek több háttérforrásra hivatkozva azt állítják, hogy kormányrendeletekkel tovább szigorítanák a harmadik országbeli dolgozók munkavállalási lehetőségeit 2025­től. Feltehetően különböző módokön csökkentve azon nem­EU-s országok számát, ahonnan toborozható külföldi munkaerő. A tanulmány írásakor azonban ezek az információk nem voltak több eltérő forrásból validálva. Lásd: Szily L., Haász J.(2024. december 17.). A kormány villámgyorsan, már január 1-től bezárná az országot a vendégmunkások előtt, 444.hu. https://444.hu/2024/12/17/ kulfoldi-munkavallalok-harmadik-orszagbeliek-korlatozas-tiltas­vietnam-fulop-szigetek-gruzia-indonezia 59„5.§ A harmadik országbeli állampolgár huzamos – e törvény eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodása az e törvényben meghatározott részletes feltételek fennállása esetén, abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri, és azokat betartja.” 2023. évi XC. törvény. 60 226/2022.(VI. 28.) Korm. rendelet. https://net.jogtar.hu/jogsza­baly?docid=a2200226.kor 3.4. AZ„ÚJ VENDÉGMUNKÁSTÖRVÉNY” KRITIKÁJA A megkérdezett, migrációval foglalkozó jogász szakértők, hazai és nemzetközi szervezetek szerint az izoláció – a har­madik országbeli dolgozók elkülönítése a hazai lakosság­tól – az új jogszabály egyik kulcsproblémája. Az együtt­élés és érintkezés a befogadó társadalommal nemcsak általánosságban, hanem az élhetőbb, feszültségektől és bizalmatlanságtól mentes munkakörülmények kialakítása szempontjából is alapvető fontosságú. Ez különösen igaz a magyar és külföldi dolgozók mindennapjaira. Az új jog­szabály a vándormunkások izolációját eredményez­heti, különösen az alacsonyabb társadalmi-gazda­sági státuszúak esetében, mint például a szezonális munkások vagy a beruházási célú tartózkodási engedél�­lyel érkező munkavállalók. Szakértők hozzáteszik, hogy az izoláció azért is problémás, mert a munkaerőpiac gaz­dasági szempontból egyre inkább a külföldi dolgozókra van utalva. A jogszabály egyik legszembetűnőbb hatása a beruházási célú engedélyek révén megvalósuló elszi­geteltség, amelyre példaként említhető a trafiktörvény módosítása 61 : a kormány lehetővé tette, hogy a munkások számára közeli helyeken elérhetők legyenek alapvető szol­gáltatások. Az izolációt pedig tovább mélyítik a gyakorlat­ban alkalmazott szegregáló üzemi intézkedések, például a műszakok és gyártósorok nemzetiségek szerinti elkülö­nítése. A családegyesítés tilalma a dolgozók többségének körében eddig nem merült fel problémaként a szakszer­vezeti interjúalanyok szerint, de még nem telt el annyi idő a jogszabály bevezetése óta, hogy ez az igény tömege­sen érzékelhető legyen. A legtöbb megkérdezett szakértő szerint azonban a családegyesítés tilalma ellentmondá­sos terület. A konzuli szakértő szerint a fiatal dolgozókat kevésbé érinti, mivel többségük inkább tapasztalatszer­zés céljából érkezik Magyarországra, majd később más­hol próbál szerencsét. Azok számára viszont, akik már huzamosabb ideje Magyarországon dolgoznak és beillesz­kedtek, komoly gondot jelenthet. Hosszú távon pedig a családegyesítés tilalma el is tántoríthatja a munkaerőpi­aci szempontból értékes és stabil dolgozókat. A migrációs szakértők elmondása szerint a családegyesítés hiánya növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát, mert a családi közeg nagyobb biztonságot nyújthat, legyen szó mentális támaszról, több kereseti forrásról vagy a háztartási mun­kák megosztásáról. Eközben az egyik legnagyobb mun­kaerő-kölcsönző cég képviselője szerint a helyzet megol­dása egyszerű:„családot egyesíteni lehet, csak menjenek haza”. A migrációval foglalkozó megkérdezett szervezetek sze­rint a 2+1 év tartózkodási limit számos kérdést és ellentmondást vet fel. Nem egyértelmű például, hogy 61 A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermé­kek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról. https://www.parlament.hu/ irom42/06220/06220.pdf 16