KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK mi történik egy új tartózkodási engedély kiállítása esetén. Továbbá, elvileg 5 év után igényelhető az EU-s huzamos tartózkodási kártya 62 , de a szakértők szerint ezt a folya­matot nehéz látni a gyakorlatban, különösen, ha a ván­dormunkások nem tudnak huzamosan az Európai Unió­ban tartózkodni. Továbbá a 2+1 év tartózkodási nem éri meg a dolgozóknak sem, akik csak ugródeszkaként tekin­tenek majd a magyarországi munkavállalásukra. Ráadásul a toborzó szakemberek véleménye szerint a munkáltatók­nak is hátrányt jelenthet a szabályozás e része, ha meg kell szabadulniuk a jól bevált, megbízható dolgozóktól. A szabályozás egyik legnagyobb kihívása, hogy a vándormunkásoknak 6-8 napon belül el kell hagy­niuk a schengeni övezetet, ha megszűnik a munka­viszonyuk. A munkáltatók és a vándormunkások számára ez jelentős fejfájást okoz a szakértők szerint. A munkavi­szony megszűnése után 5 napon belül be kell jelenteni a dolgozók távozását, a 6. napon érvénytelenné válik a tar­tózkodási engedélyük és 8 napon belül el kell hagyniuk a térséget 63 . A toborzó szakemberek szerint viszont az Enter Hungary 64 rendszere, amely az idegenrendészeti ügyinté­zésre szolgál, sokszor nem működik megfelelően. Hiába jelentik a hibákat, az idegenrendészet gyakran így is mil­liós bírságokat szab ki a bejelentések megsértése miatt. A vándormunkások számára külön problémát jelenthet, ha váratlanul megszűnik a munkaviszonyuk. Ez azonnal veszélyezteti a lakhatásukat, közvetlen kérdéseket vet fel a hazautazással kapcsolatban, és kihívást jelent, hogy 2-3 év itt tartózkodás után rövid idő alatt elhagyjanak egy országot. Ezen kívül a munkaviszony és ezzel párhuza­mosan a tartózkodási engedély megszűnése korlátozza a vándormunkások szabad mozgását, ami elszigetelheti őket az Európában élő közösségeiktől, amelyek relatív biz­tonságot jelentenének számukra. Így a schengeni övezet azonnali elhagyásának szabálya tovább növeli a munkál­tatóval szembeni kiszolgáltatottságot. A szakértők szerint az is kérdéses, hogy az idegenrendészet a gyakorlatban hogyan tudná hatékonyan érvényesíteni a schengeni öve­zet elhagyására szolgáló előírásokat. Néhány megkérdezett, a migrációra szakosodott szakértő, valamint a migránsokat segítő hazai és nemzetközi szer­vezetek néhány tagja kritikát fogalmazott meg a 2023. évi XC. törvénnyel kapcsolatban 65 . Legfőbb aggályaik sze­rint a jogszabály nem veszi figyelembe a korábbi magyarországi szabályozás tanulságait és hiányos­ságait, ezen kívül figyelmen kívül hagyja a mun­62 European Commission.(2024). Permanent residence for EU nationals after 5 years. Europa.eu. https://europa.eu/youreurope/citizens/resi­dence/documents-formalities/eu-nationals-permanent-residence/in­dex_en.htm 63 2023. évi XC. törvény. https://njt.hu/jogszabaly/2023-90-00-00 64 Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság(2024). https://enterhun­gary.gov.hu. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által üze­meltetett idegenrendészeti alkalmazás mely az elektronikus ügyinté­zést teszi lehetővé. 65 Vadasi, V.(2024, augusztus 27). Új törvény – Új kihívások [Webinar]. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület. https://fb.me/ e/5FNmrl4dw, https://tinyurl.com/menedekwebinar0827 kaerő-migráció összetett gazdasági és társadalmi vonatkozásait 66 . 3.5. A VÁNDORMUNKÁSOK „INTEGRÁCIÓJA” A vándormunkások is csak másodsorban munká­sok, elsősorban hús-vér emberek, családdal, roko­nokkal, barátokkal, tervekkel és vágyakkal. Amikor a vándormunkásokról beszélünk, nem elegendő csupán a munkavállalás jogi és rendészeti aspektusait figyelembe venni. A munkaerő-migráció, amely gyakran ideiglenes munkavállalásként indul, idővel átalakulhat letelepedési szándékká, akár több célországot érintő vándorlás vagy generációkon átívelő folyamatok eredményeként 67 68 . Ez különösen igaz olyan esetekben, amikor a migráció csa­ládegyesítéssel egészül ki. A folyamat megértése nem merülhet ki a gazdasági tevékenységben való rész­vételben; ki kell terjednie az oktatáshoz, a mun­kahelyi mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, valamint az állami és kulturális intézményekhez való hozzáférés kérdésére. Ezeknek az elemeknek némelyike már a vándormunkás lét alatt is fontos szerepet játszik, hiszen az egyének jó esetben már ekkor hozzáférést kap­nak e szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez. A munkacélú vándorlás is tehát sokrétű megközelítést igényel, amely figyelembe veszi az egyének társadalmi és kulturális szük­ségleteit. A Migrant Integration Policy Index(MIPEX) 69 kissé idejét­múlt adatai szerint Magyarország migránsokat integráló szabályozása 2019-ben az EU-s átlag alatt helyezkedett el. Ha az integrációs politikákat összevetjük a Magyar­országon dolgozó legnagyobb vándormunkás csoportok egyéb elsődleges célországaival, például Olaszország­gal, Lengyelországgal és Csehországgal, világosan lát­szik, miért vonzóbb Olaszország sok ukrán, Fülöp-szige­teki, kínai vagy indiai munkavállaló számára. Olaszország szinte minden szempontból barátibb szabályozási kör­nyezetet mutatott külföldiek számára Magyarországhoz képest 2019-ben. Magyarország csupán a huzamosabb tartózkodás és az antidiszkrimináció terén mutatott ki­emelkedőbb teljesítményt az említett országok között. Azonban a 2023-tól bevezetett szigorúbb szabályozá­sok miatt valószínűsíthető, hogy Magyarország hely­zete ezekben a kategóriákban is hátrébb sorolódott a MIPEX 2019-es adataihoz képest. Lengyelország 2019­ben Magyarországhoz hasonló szinteket mutatott a kül­földiek integrációja terén, bár az állampolgársághoz jutás 66 Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.(2023, december 21). Észrevételeink az új migrációs törvényről. Menedek.hu. https://menedek.hu/hirek/eszreveteleink-az-uj-migracios-torvenyrol 67 Sik, E.(2007). A migráció szociológiája, ELTE TáTK, Budapest. https://www.tarki.hu/hu/about/staff/sb/Migracio_Szociologiaja_1.pdf 68 Sik, E.(2022). A migráció szociológiája 3.0, Debreceni Egyetem Ki­adó. https://uploads/files/sik-2022-migracio-szociologiaja-3.pdf 69 Migrant Integration Policy Index(2020). Policy Indicators: Key Fin­dings. Mipex.eu. https://www.mipex.eu/key-findings 17