KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK 10. ábra Magyarországon alkalmazásban álló ukrán munkavállalók feldolgozóipari ágazatok szerinti megoszlása, 2024. harmadik negyedév, n= 4840 12% 7% 9% 10% Forrás: KSH 17% 29% 17% C29- Közúti jármű gyártása C27- Villamos berendezés gyártása C26- Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása C25- Fémfeldolgozási termék gyártása C22- Gumi-, műanyag termék gyártása C10- Élelmiszergyártás Egyéb feldolgozóipari ágazat, Összesen A feldolgozóiparon belül azon ágazatokban, ahol alacsony az ukrán dolgozók száma, jellemző, hogy megtalálható 20-90 fős egyéb harmadik országbeli dolgozó is – tehát az ukrán és egyéb harmadik országbeli dolgozók sok szempontból egymás helyettesítői a feldolgozóipar­ban 84 . Összefoglalva tehát, Magyarország munkaerő-migrá­ciós helyzetét tekintve befogadó országgá vált 2017-et követően, különösen a harmadik országból származó dolgozók tekintetében. Miközben fokozatosan csök­ken az EU-ból származó munkavállalók száma, addig az elmúlt 2-3 évben a harmadik országból származó dolgozók száma növekszik, különösen az ázsiai tér­ségből és jellemzően az egyszerűbb, manuális munka­körökben. Az ukrán, Fülöp-szigeteki, vietnámi, kínai és indiai munkavállalók a legnagyobb számban fog­lalkoztatott harmadik országbeli csoportok, miközben a feldolgozóiparban az ukrán, Fülöp-szigeteki és viet­námi csoportok után a kirgiz, mongol, indiai és indo­néz állampolgárok alkotják a legnagyobb vándormun­kás csoportokat. A külföldi munkavállalók megoszlása a különböző iparágak között változó, a legnagyobb arányban a munkaerőpiaci szolgáltatások, valamint a feldolgozóipar foglalkoztatják őket. Az utóbbin belül is leginkább az élelmiszeripar, a járműipar, a fémfel­dolgozási termékek gyártása és az elektronikai ipar foglalkoztatja a legtöbb állományos dolgozót. Azon­ban ezen a megoszláson árnyalhat a majdnem 23 ezer kölcsönzött dolgozó, amelyek megoszlását nem lát­juk a statisztikákban, de tudjuk, hogy jellemzően egy­szerű, manuális munkakörökben dolgoznak, ami fel­tételezi az ipari munkavégzést. 84 Központi Statisztikai Hivatal.(2024a). Uo. 4.5. A HARMADIK ORSZÁGBELI VÁNDORMUNKÁSOK EGYES CSOPORTJAIRÓL RÉSZLETESEBBEN A következő fejezet részletesen foglalkozik a két legna­gyobb harmadik országból érkező munkavállalói cso­porttal, az ukrán és fülöp-szigeteki dolgozókkal. Mindkét csoport gyakran kerül a politikai és közéleti diskurzusok fókuszába, és elemzésük lehetőséget nyújt arra, hogy betekintést kapjunk a magyar munkaerőpiacon szerzett tapasztalataikba és az általuk képviselt trendekbe. Ezen keresztül nemcsak az elmúlt évek tendenciáit ismerhetjük meg, hanem betekintést is kaphatunk abba, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak a következő évek ván­dormunkásaira Magyarországon. Végül egy átfogó átte­kintés következik a harmadik országbeli dolgozók fog­lalkoztatási csoportjainak megoszlásáról és demográfiai jellemzőiről. 4.5.1. Ukrán dolgozók Állampolgárságot tekintve 2024-ben az ukrán állam­polgárok vezetik a harmadik országból származó alkalmazottak számát 19 873 fővel. Az vizsgált 2019 és 2024 közötti időszakban számuk másfélszeresére nőtt, viszont 2022-t követően negyedével csökkent. Foglalko­zási csoportokat(FEOR) tekintve, tízből kilenc ukrán dol­gozó a szakképzettséget nem igénylő, vagy a beta­nított gyártósori munkakörökben(FEOR 8 és FEOR 9) dolgozik, a KSH adatai 85 alapján. 85 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, FEOR’08 szerint, nemek szerint, 2019–2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH 25