KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK A nemek közötti munkavállalási gyakorlatok is vál­toztak a megkérdezett toborzó szakemberek szerint. Az ukrán férfiak száma csökkent a feldolgozóiparban, miköz­ben az ukrán nők aktívabbak lettek a magyar munkaerőpi­acon, köztük a feldolgozóiparban. Először is a gyermekes anyák jelentek meg új csoportként a munkavállalók köré­ben, akik korábban otthon hagyhatták a gyereket roko­noknál 92 , de jelenleg nehezebben is vállalnak több műsza­kot, mint az egyedülállók. A nők és az anyák közül sokan nem voltak felkészülve az ipari munkavégzéssel járó kény­szerekre. Éppen ezért a nők egy része lemorzsolódik az iparból és alternatívákat keres a szolgáltató szektorokban, főleg a fiatalabbak, mondta el az egyik toborzó. Egy másik toborzó szakember véleménye szerint viszont éppen, hogy növekedett az ukrán nők aktivitása az iparban. Utóbbi képet megerősítik a KSH adatai 93 is. A foglalkozási csoportokon belül azokban az szakkép­zettséget nem igénylő vagy betanított gyártósori foglalkozásokban(FEOR 8 és FEOR 9), amelyekben a legnagyobb számban dolgoznak ukrán vándormunkások, 2019 és 2024 között 53 százalékkal(5 667-ről 8 648-ra) emelkedett a nők száma, míg a férfiak száma 12 szá­zalékkal(9 701-ről 8 530-ra) csökkent. Ugyanebben az időszakban az összes többi foglalkozás esetében a nők és férfiak száma is növekedett 65(743-ról 1 225-re), illetve 36 százalékkal(1 078-ról 1 467-re), a KSH adatközlése 94 alapján. E változások mögött az a feltétele­zés húzódik meg, hogy az ukrán férfi munkavállalók egy része a katonai szolgálat kötelezettsége miatt hazatért, vagy más országokban keresett munkát. Ezzel párhuza­mosan egyre több női munkavállaló jelent meg a magyar munkaerőpiacon, akik sok esetben egyedülállóként érkez­tek, vagy azért kényszerültek külföldön dolgozni, mert az otthon maradt férfiak nem tudták ellátni a családot. Ezt a trendet a toborzással foglalkozó szakemberek is megerő­sítették az interjúkban. A többi foglalkozási csoportban tapasztalható női és férfi munkavállalói létszámnöveke­dés arra utalhat, hogy az iparból lemorzsolódott dolgo­zók egyéb foglalkozásokban helyezkedtek el. Továbbá a frissen érkező vándormunkások gyakran más típusú mun­katapasztalatokkal és eltérő képzettséggel rendelkeznek, ami szintén hozzájárulhat az egyszerű foglalkozásokon túli növekvő munkaerőpiaci jelenléthez. 4.5.2. Fülöp-szigeteki vándormunkások 2024-ben az ukrán vándormunkások után a fülöp­szigeteki dolgozók a legnagyobb számú EU-n kívül­ről származó csoport 9 365 fővel. Ez a szám a 2020-as 92 Kovály, K., Erőss, Á.,& Tátrai, P.(2017).„Hát megpróbálunk küz­deni”: Átalakuló boldogulási stratégiák Kárpátalján az Euromaj­dan után. Tér és Társadalom, 31(2), 3–22. https://doi.org/10.17649/ TET.31.2.2851 93 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, FEOR’08 szerint, nemek szerint, 2019–2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH 94 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Uo. 216 főhöz viszonyítva igen jelentős növekedés, jelzi egy új vándormunkásküldő ország becsatlakozását a magyar munkaerőpiacra 95 . A Fülöp-szigetekiek megjelenése válasz az ukrán dolgozókat érintő munkaerőpiaci változásokra is. A Fülöp-szigeteki vándormunkások jellemzően mun­kaerő-kölcsönző cégeken keresztül vannak foglalkoz­tatva, egy, a dolgozók számára is bonyolult többpartneri viszony keretében, melyben jellemzően egy Fülöp-szige­teki toborzó iroda, a munkaerőmigrációt felügyelő állami szervek és a civil szektor, a manilai magyar konzulátus és a magyarországi munkaerő-kölcsönző cégek vagy ki­emelt munkáltatók érintésével megy végig a toborzás folyamata. A toborzási folyamatra nehéz egy tiszta típust felvázolni mert többféle irányból kiindulva, több irányba is mehet, de nagyvonalakban úgy törté­nik, hogy a külföldön dolgozni szándékozó munkavállaló jelentkezik az álláshirdetésekre, előzetesen jóváhagyja a kiutazását az állami és civil szektor, miközben végigmegy munkaügyi interjún, teszteken és képzéseken. Ezt köve­tően a magyarországi munkaerő-kölcsönzők partner­ségben a kibocsátó ország toborzó irodáival és a helyi magyar nagykövetséggel maguk is interjúztatják és tesz­telik a dolgozókat. Ha minden rendben van, akkor be­nyújtják a tartózkodási kérelmet, jellemzően összevont formában. A kérelmezési folyamatot követően az utazást megszervezik, és a dolgozókat ismét informálják a beil­leszkedést segítő intézkedésekről. Végül pedig a Magyar­országra érkezett dolgozót cégeknek kikölcsönzik a tény­leges munkavégzési helyre. Magyarország és a Fülöp-szigetek diplomáciai kapcsolatá­nak megújítását a manilai magyar konzulátus újranyitása jelentette 2016-ban, amit az Enter Hungary program el­indítása követett. A vándormunkások növekvő száma eleinte felkészületlenül érintette a Magyarországon élő Fülöp-szigeteki közösségeket és a budapesti konzulátust, mely utóbbi 2023-24-ben jelentős kapaci­tás bővítést hajt végre. Minden megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy az EU-n kívüli vándormunkások többsége leginkább tapasztalatszerzési lehetőségként és ugródeszkaként tekint Magyarországra, amely számukra különböző utakat nyithat a szélesebb schengeni térség, azon belül a von­zóbbnak ítélt nyugat-európai országok felé. A továbblépés egyik módja a munkahelyi tapasztalat megszerzése, amely előnyt jelenthet számukra a későbbi toborzások alkalmá­val. Esetenként az„elszökés” lehetősége is felmerülhet, főleg olyan nemzetiségek körében, amelyek diaszpórái már jelen vannak Európában. Más csoportok Magyaror­szágon a meglévő közösségekbe vagy a befogadó társa­dalomba integrálódnak. A Fülöp-szigeteki munkások, különösen az ipari dolgozók többsége azon csopor­tokhoz tartozik, akik – legalábbis e tanulmány írása­kor – Magyarországra ugródeszkaként tekintenek. 95 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Uo. 27