KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK 5. A MAGYARORSZÁGON DOLGOZÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSAI ÉS HATÁSA A következő alfejezetekben az elemzés a feldolgozó­iparra szűkül. Az empirikus anyag elsődlegesen a változa­tos hátterű szakértői interjúkra támaszkodik, kiegészítve másodlagos forrásokkal. A kihívások bemutatása nem teljes körű, számos egyéb nehézség is érheti a dolgozó­kat, és mindegyikről önálló tanulmányokat lehetne írni. A következő alfejezetek bemutatják a vándormunkáso­kat érintő jellemzőbb kihívásokat, a toborzás és az ahhoz kapcsolódó munkaerő-piaci dinamikákat, a vándormun­kások fogadtatását és a helyi dolgozókkal való viszonyt, a vándormunkások munkakörülményeit, illetve bérüket és anyagi körülményeiket, nyelvi nehézségeiket, informá­ció- és intézményismeret-hiányból adódó problémáikat, a munkaerő-fluktuáció kérdését, a formális és informá­lis munkavégzéshez kapcsolódó jelenségeket, a lakhatási kihívásokat, valamint a nemi alapú problémákat és konf­liktusokat. Továbbá tárgyalja, hogy milyen hatása van a külföldi dolgozók növekvő számának a magyar munkakö­rülményekre, a helyi munkásokra. 5.1. A MUNKAERŐPIAC ÉS A TOBORZÁS MAGYARORSZÁGON A vándormunkásokat érintő kihívások sokszor már a megérkezésük előtt, a toborzás és munkaerő-közve­títés folyamatában kezdődnek. A magyar szakszerve­zetek általában azzal a narratívával találkoznak a politikai és piaci szereplők részéről, hogy a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi munkavállalók alkalmazása egy szükséges rossz, mivel ezáltal megfizethető és elegendő számú dolgozó biztosítható anélkül, hogy az ipari szereplők vagy multinacionális vállalatok elvinnék a termelést az országból. Megkérdezett migrációs szakértők szerint el­terjedt az a piaci vélekedés is, hogy kizárólag kül­földi munkavállalókkal lehet fenntartani a verseny­képességet, és a külföldi működő tőke is nagyrészt erre a gyakorlatra épül, különösen az ipari beruházások terje­désével. Függetlenül attól, hogy mennyire igaz ez a véle­kedés, hatással van arra, hogy egy adott üzemben milyen a munkaerő összetétele. Mindeközben a politikai kommu­nikációkban, a társadalomtudományos szakmai körökben és a sajtóban megjelentek a belső munkaerő-tartalé­kok kiaknázását célzó diskurzusok is. Vegyes felhangok­kal, de leginkább azzal érvelve, hogy a kivándorolt magyar munkásokat kellene haza vonzani. 106 107 . Az elmúlt évek gazdasági fellendülése nagymértékben ösztönözte a mun­kaerő-kölcsönzést. Bár a kölcsönzés lehetőséget nyújt a munkáltatóknak(az egyszerűség kedvéért a továbbiak­ban: kölcsönbevevő) arra, hogy rugalmasan reagáljanak a gazdasági igényekre és a piaci ingadozásokra, valamint betöltsék azokat a pozíciókat, amelyek a helyi munkavál­lalók számára nem vonzók a bérek és munkakörülmények miatt, a gyakorlatban számos etikai és gyakorlati prob­léma felmerül a munkásokra nézve. A legnagyobb problémát az etikátlan toborzás és a függési viszonyok kialakítása okozza a szakértők el­mondása alapján. Példának sorolhatók olyan esetek, ami­kor külföldi vállalat felsővezetői állítólag nem tudnak róla, hogy egy üzemében a toborzást munkaerő-kölcsönzők­kel oldják meg. A munkaerő-kölcsönzéskor, különösen a nagyobb számú és távoli országból származó vándor­munkások esetében könnyen tárgyiasulhatnak, árucikké válhatnak a dolgozók – mondják el a toborzók, vándor­munkásokat és migránsokat segítő szervezetek képvise­lői az interjúkban. Felmerülhet olyan kockázat is, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek nem ismerik vagy nem veszik figyelembe a munkaerőt kölcsönbe vevő vállalatok eti­kai szempontjait, mert toborzás közben a saját jól bejára­tott gyakorlataikat és toborzási láncukat használják, vagy rendszeresen meghamisítják a munkaerőpiaci teszteket és egyéb engedélyeket. A sokszor felgöngyölíthetetlen és ellenőrizetlen köz­vetítési láncok, különösen a kibocsátó országban, lehetőséget adnak különböző szereplőknek a vissza­élésekre, ahol a magyarországi„minősített kölcsönző” csak a toborzási láncolat utolsó láncszeme, ahol tisztára mosódik a kibocsátó országban történő etikátlan tobor­zás. Egy távolabbi országból toborozni dolgozót körülbelül 1 millió forint költséggel jár a szakértők szerint(repülőjegy, szállás, biztosítékok, munkaruházat, biztosítások stb.). Eze­106 Magyar Közgazdasági Társaság(2024. május 16). A munkaerőhiány és a hazacsábítás, Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szak­osztálya. https://www.youtube.com/watch?v=Xx5rrnRuOzA 107 Magyar Nemzet(2024). Mozgósítani kell a belső munkaerőpiaci tartalékokat. Magyarnemzet.hu. https://magyarnemzet.hu/gazda­sag/2024/10/mozgositani-kell-a-belso-munkaeropiaci-tartalekokat 31