KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK nyitottság is magas mindkét félben, hogy tanulja a mun­katársai nyelvét. Sőt az is előfordul, hogy a magyar dolgo­zók áthívják magukhoz vacsorára a külföldi munkatársai­kat, még ha nem is tudnak közös nyelven kommunikálni, vagy elviszik őket kirándulni. Az eset kiugró volta annak is köszönhető, hogy jellemzően olyan vándormunkásokról van szó, akik magasabban képzettek, jellemzően beszél­nek angolul mert a kiválasztási folyamat során a toborzás­nál előnyt élveztek a nyelvet beszélők. A kölcsönző cégek tolmácsokat válogattak a toborzott dolgozók közül, akik a termelésben nem vesznek részt, de jelen vannak a műsza­kokban. Ugyanebben az üzemben tervben volt fordítógé­pek alkalmazása is, de a tanulmány írásáig erről a kísérlet­ről nincs újabb információ. 5.3. MUNKAKÖRÜLMÉNYEK ÉS MUNKAHELYI MOBILITÁS Munkakörülmények tekintetében a vándormun­kások ugyanazoknak a hatásoknak és munkáltatói gyakorlatoknak vannak kitéve, mint a magyar dol­gozók, ugyanakkor sokkal kitettebbek az aszimmet­rikus hatalmi viszonyoknak. A munkavédelmi anyagok a legtöbb esetben le vannak fordítva idegen nyelvre is – angolra mindenképpen, de esetenként ukránra is. Ha a vándormunkások megsérül­nek munkavégzés közben, jellemzően nem jelzik ezeket az eseteket, mert félnek az elbocsátástól. Az interjúalanyok elmondása szerint általánosan jellemző, hogy betegen is hajlandók bemenni dolgozni, hogy ne essen ki az adott napi bérük. együtt. Az esetek egy részében megváltak az adott veze­tőtől, de sokszor a dolgozók és a cégek is igyekeznek el­tussolni az ehhez hasonló eseteket és nem jelentik ezeket. Hiába szabályozza a munkakörülményeket és a kölcsön­zött munkások jogait a munka törvénykönyve 113 és a kap­csolódó jogszabályok, a kevés munkavédelmi és foglal­koztatás-felügyeleti ellenőrzés miatt, a szakszervezetek szerint ritkán ellenőrzik a jogszabályok betartását a fel­dolgozóipari munkahelyeken. Különösen vidéken ritkák az ellenőrzések, ahol pedig a nagyberuházások miatt foko­zott szükség lenne rájuk. Ha pedig sor is kerül ellenőr­zésre, a nyelvi akadályok miatt nem feltétlenül derülnek ki a külföldi munkásokra jellemző sérülékenységek és jog­szabálysértések – mondta el az egyik migrációval foglal­kozó szakember. A magyar munkavállalókhoz hasonlóan 114 a harmadik országból érkező dolgozók körében is komoly prob­léma a mentális egészség hiánya. Feltehető, hogy ez az állapot az ukrán és más külföldi munkavállalókat is érinti, de a szakértői interjúk során elsősorban a Fülöp-szigeteki dolgozók esetében merült fel többször. Sokan közülük először hagyták el hazájukat, és más elképzeléseik voltak az új környezetről, mint amivel ténylegesen szembesültek. A munkakörülmények is eltérnek a várttól. Gyakori nehéz­séget okoz számukra, hogy kisebb településeken szállásol­ják el őket, emiatt elszigeteltnek érzik magukat. Sokuk­nál jelentkezik depresszió, pszichológusi segítség igénye, sőt egyes esetekben öngyilkosság is, az alkalmazkodási nehézségek következtében. Éppen ezért fontos számukra a közösségek keresése, a templomba járás és egyéb közös­ségi kapcsolatok – mondja el az egyik szakértő. A kölcsönzött harmadik országbeli munkaválla­lók különösen sérülékenyek: elsőként veszítik el állásukat gazdasági visszaeséskor vagy munka­helyi konfliktus esetén, és kevésbé ismerik a helyi jogi környezetet, munkavállalói jogaikat, vagy hogy mit engedhetnek meg maguknak a feletteseik irányába, milyen magatartás milyen retorziót vagy mozgásteret eredményez. Ezért nehezebben is védhetik meg saját érdekeiket. Különösen igaz ez, ha a lakhatásuk és pénz­ügyi viszonyaik miatt kiszolgáltatottabbak a munkáltató irányába. A korábbi, anyaországbéli munkatapasztalataik rosszabb munkakörülményekkel rendelkező vállalatokban – például munkavédelem és hatalmi viszonyok tekinteté­ben – pedig normalizálhatják számukra a problémás mun­kaviszonyokat Magyarországon. Ha megszűnik a munka­viszonyuk, akkor hat-nyolc napon belül el kell hagyniuk az országot, ami komoly problémát okozhat a szállás elvesz­tése miatt és az utazási költségekben is, növelve a függést a munkáltatók irányába. A harmadik országbeli dolgozók a munkahelyen belül immobilak. A megkérdezett migrációs szakembe­rek szerint általánosságban jellemző a képzettség és valós pozíció közötti eltérés, hogy a vándormunkások egy része nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgo­zik a feldolgozóiparban. Az új idegenrendészeti szabályo­zás pedig bebetonozza a dolgozókat a munkakörükbe, mert nehezebbé teszi a magasabb státuszba kerülést a tartózkodási státuszok rendszere miatt. A toborzó szak­emberek szerint túl sok bürokratikus munkát és időt venne igénybe, hogy új tartózkodási engedélyeket kérjenek a harmadik országból származó dolgozóknak munkakör­váltás esetén. Különösen igaz ez, ha a magasabb pozí­ciókat előbb magyar dolgozókkal kell feltölteni. Harmadik országból származó dolgozók esetében jellemzően azok tudnak mobilisak lenni a munkahelyükön, akik számára ezt megkönnyíti az idegenrendészeti és munkavállalási szabályozás, mint például az ukrán és szerb állampolgár­ságú dolgozók esetében. Utóbbiak körében még kön�­Bár általánosságban nem jellemző a külföldiek hát­rányos megkülönböztetése, a szakszervezeti titká­rok beszámoltak olyan esetekről amikor a helyi sori vagy műszakvezetők megalázóan, hatalmukkal vis�­szaélve bántak az ázsiai munkásokkal; megalázó hely­zetekbe kényszerítve őket, rasszista megnyilvánulásokkal 113 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. https://net.jogtar.hu/ jogszabaly?docid=a1200001.tv 114 European Social Survey European Research Infrastructure(ESS ERIC). (2024). ESS round 11 – 2023: Social inequalities in health, Gender in contemporary Europe. Sikt – Norwegian Agency for Shared Services in Education and Research. https://doi.org/10.21338/ess11-2023 35