BODOR KRISZTOFER nyebb az előrelépés, ha beszélnek magyarul és rendelkez­nek magyar állampolgársággal. 5.4. BÉREK ÉS ANYAGI KÖRÜLMÉNYEK A harmadik országbeli munkavállalók jelentős része cél­zott pénzkeresés céljából érkezik Magyarországra. Különö­sen ez jellemző az orosz-ukrán totális háború előtt érkező ukrán dolgozókra és az elmúlt években növekvő számú egyéb vándormunkásokra, köztük a Fülöp-szigetekiekre. A munka törvénykönyve előírja, hogy a külföldi és hazai kölcsönzött dolgozóknak ugyanazt az el­bánást kell biztosítani, mint a magyar közvetlen munkavállalóknak. Tehát a bérekben és egyéb munka­körülményekben nem lehet diszkriminálni a vándormun­kásokat. Ez a gyakorlatban így is történik. Ugyanakkor, hogy a toborzási díjak megtérüljenek, bizonyos munka­helyeken a külföldi dolgozók alacsonyabb bérkate­góriába sorolt munkakörökben dolgoznak, ami álta­lában betanított munkát jelent. A munkavállalók emellett a munkahelyeken túlórákért, bónuszokért és egyéb jutta­tásokért versengenek, különösen mivel a növekedésben és megrendelésekben 2024-ben megtorpant 115 feldolgo­zóipari ágazatokban ezekhez a juttatásokhoz nehezebb hozzájutni, sőt néha műszakok szűnnek meg – mondják el a szakszervezetek. Viszont ezek a pótlékok(pl. éjszakai munkavégzésért) és bónuszok fontosak a dolgozók szá­mára, hogy a megélhetéshez szükséges béreket megke­ressék 116 . A vándormunkások nagyrésze célpénzkereső 117 . Általában takarékosan költenek, keresetük nagy részét pedig hazaküldik családjaik támogatására vagy tartozásai­kat törlesztik belőle és kevésbé jellemzi őket a letelepedés szándéka, legalább is a migrációjuk kezdeti szakaszában. Különösen igaz ez a Fülöp-szigeteki dolgozókra, akik akár a bérük 70-80 százalékát is hazaküldik, ami nemcsak a közvetlen családtagokat segíti, hanem a tágabb rokon­ságot is 118 . A szakértői interjúkból az is kiderült, hogy sok Fülöp-szigeteki dolgozó az ittléte alatt gyakran csak a SZÉP-kártya juttatásokból tartja el magát, ha teheti. A megkérdezett szakértők elmondása alapján kereseti cél­ként a tartozások törlesztése merül fel fontos motiváló tényezőként, a család támogatása mellett. Ugyanakkor a Fülöp-szigetek Központi Bankja által készített fogyasztói felmérés 119 alapján a hazautalások nagyrésze a hétköznapi megélhetésre, az élelmiszer és egyéb termékek vásárlására kerül elköltésre. Ezt követi az oktatás és az egészségügyi kiadások. Az ukrán dolgozók bérigényét az elmúlt évek­ben viszont növelhették a dolgozókhoz csatlakozó család­tagok 120 . Az új idegenrendészeti szabályozás csökkenti a letelepedés lehetőségét, növeli a munkahelyi hajtást, majd a schengeni övezeten belüli másodlagos mozgás irányába orientálhatja a vándormunkásokat. Az összes megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy sem bérek, sem a munkakörülmények tekinteté­ben nem versenyképesek a magyar munkáltatók a közép- és kelet-európai régióban. A harmadik ország­beli dolgozók, köztük az ukrán és Fülöp-szigeteki dol­gozók gyakran panaszkodnak a magyarországi bérekre. Mindeközben a megkérdezett szakszervezetek és toborzó cégek a feldolgozóiparban tapasztalható csökkenő terme­lés tükrében nem tartják reálisnak a jelentősebb bérnöve­kedést rövid távon. A megkérdezett szakértők szerint az egyik harmadik ország konzulátusa kérte is a magyar kor­mányt a bérek emelésére. Azonban a kormány„hevesen reagált” erre a kérésre, míg a konzulátus álláspontja sze­rint a fizetések növelése szükséges lenne, hogy Magyar­ország versenyképes maradjon a térségben. A konzulátusi szakértő szerint Magyarország biztonságos munka­környezetet kínál, de amennyiben a bérek alacso­nyak maradnak és az idegenrendészeti szabályozás nem lazul, a dolgozók inkább más európai országok­ban vállalhatnak munkát. Ha kizárólag azokat az országokat vizsgáljuk, amelyek­kel Magyarország versenyez a Magyarországon legna­gyobb számban dolgozó nem EU-s vándormunkásokért, akkor megállapíthatjuk, hogy 2024 második felében ezen országok között Magyarországon a legalacsonyabb a havi minimálbér. Németországban a minimálbér több mint háromszorosa a magyarnak, de Csehországban és Lengyelországban is legalább másfélszeresét kereshetik a vándormunkások a magyarországinak 121 . A minimálbér – amelyet elvileg minden munkásnak meg kell kapnia, füg­getlenül az iparágtól vagy foglalkoztatási területtől – az alacsonyan képzett, ipari vagy manuális munkát végző vándormunkások számára alapvető jövedelmi forrásként jelenik meg. Ez természetesen nem tartalmazza a túlóra­díjakat, bónuszokat és egyéb bérkiegészítéseket, amelyek munkáltatónkként és ágazatonként változóak. Bár a meg­élhetési költségek és egyéb kiadások jelentősen árnyal­ják a nettó jövedelmek értékét, a minimálbér kiindulási 115 Központi Statisztikai Hivatal(2024). Gyorstájékoztató: Ipar, 2024. au­gusztus(második becslés). KSH. https://www.ksh.hu/gyorstajekozta­tok/ipa/ipa2408.html 116 Merk, J., González, A., and Czirfusz, M.(2024). Electric dreams, hard realities. What the battery boom means for workers in Hun­gary, SOMO. https://www.somo.nl/electric-dreams-hard-realities/ 117 Spanner, F.& Diehl, C.(2023) Settlers, target-earners, young profes­sionals. Distinct migrant types, distinct integration trajectories? Inter­national Migration, 61, 105–124. https://doi.org/10.1111/imig.12904 118 Lacsina, A.(2024). Sustaining Connections: Transnational Household Financial Management by Overseas Filipino Workers in Hungary. MA thesis, Corvinus University of Budapest. 119 Bangko Sentral ng Pilipinas.(2022). Consumer Expectation Sur­vey Report. Bangko Sentral ng Pilipinas. https://www.bsp.gov.ph/ Lists/Consumer%20Expectation%20Report/Attachments/21/CES_ 4qtr2022.pdf 120 Bodor, K.(2024). Labor in Flux: A Case Study on Flexibilization and Precarization of Work in the Hungarian Electronics Industry. MA the­sis, Corvinus University of Budapest. 121 Eurostat.(2024). All valid permits by reason, length of validity and ci­tizenship on 31 December of each year. https://ec.europa.eu/euros­tat/databrowser/view/migr_resvalid__custom_13782249/default/ table 36