KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK alapként szolgálhat a vándormunkások között is, és meghatározhatja, mely célországok tűnnek von­zóbbnak számukra. Végül pedig az egyik toborzó szakember szerint az is köz­rejátszik abban, ahogyan célországot választanak a ván­dormunkások, hogy mekkorák a megélhetéshez szük­séges kiadások egy adott országban, mekkora az adott vállalathoz tartozó toborzói díj: a magas toborzói díjak mellett könnyen választhatnak olyan célországot, ahol a bérek is magasabbak. ben az utazás költsége is olyan kiadás, amelyet, noha jel­lemzően a toborzó cégek állnak, de sakkban tarthatják a dolgozókat azzal, hogy a vándormunkásokra hárítják át, ha felmondanak vagy kirúgják őket 125 . A toborzó szak­emberek továbbá arról számoltak be, hogy gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor a Fülöp-szige­teki dolgozók a magyarországi munkaigazolásokra alapozva hiteleket vesznek fel anyaországukban. Ez tovább fokozza anyagi függőségüket és eladósodásukat, és szorosan összefügg a célpénzkereső magatartással és megfeszített munkavégzéssel a fogadó országban. 5.5. TOBORZÓI DÍJ ÉS ELADÓSODÁS 5.6. NYELVI NEHÉZSÉGEK Minden megkérdezett szakértő, köztük a toborzók is, egyetértettek abban, hogy gyakran előfordul, hogy a vándormunkások már eladósodva érkeznek Magyar­országra. Ennek legfőbb forrásai a kibocsátó országok­ban működő formális vagy informális munkaerő-közvetí­tőknek fizetett toborzói díjak. A toborzási költségek sok esetben nem csupán az adminisztratív vagy utazási kiadá­sokat fedezik, hanem összefügghetnek azzal is, hogy a dolgozók fizetnek a közvetítőknek, hogy előrébb kerül­jenek a toborzási sorrendben. Ezeket a toborzói díja­kat és kapcsolódó kiadásokat a nemzetközi munka­jogi egyezmények 122 és a legtöbb ország – köztük Magyarország – munkajoga 123 is tiltja, de bújtatott vagy informális formában jelen vannak. Az egyik ilyen bújtatott forma az úgynevezett„kezelési költség” (processing fees), amely a toborzáshoz kapcsolódó admi­nisztratív kiadásokat hivatott fedezni. A Fülöp-szigeteken a kezelési költség a dolgozó egy havi bérében van maxi­malizálva törvényileg 124 . A megkérdezett toborzó szakem­berek megerősítették, hogy találkoznak magas toborzói díjakkal a kibocsátó országban, de mint hozzátették, ők vagy nem dolgoznak együtt olyanokkal, akik toborzói díja­kat kérnek a dolgozóktól, vagy átvállalják azokat. Sokszor pedig a harmadik országok konzulátusai sem tudják meg­szüntetni a toborzói díjakat, mert a dolgozók és a tobor­zásban közreműködő egyéb szereplők nem jelentik be ezek alkalmazását. A toborzói díjon túl számos egyéb tényező is hozzájárulhat a dolgozók eladósodásához és anyagi függéséhez. Például a Fülöp-szigeteki vándormunkások gyakran 4-500 ameri­kai dollárnyi zsebpénzt is kölcsönkérnek rokonoktól vagy ismerősöktől az első hónapok megélhetésére. A távol­ról vagy tengerentúlról érkező vándormunkások eseté­122 International Labour Organization.(2019). General principles and operational guidelines for fair recruitment and definition of recruit­ment fees and related costs. ILO. https://www.ilo.org/publications/ general-principles-and-operational-guidelines-fair-recruitment-and 123 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 216.§(1). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv 124 Philippine Overseas Employment Administration(2016): Revised POEA Rules and Regulations Governing the Recruitment and Emp­loyment of Landbased Overseas Filipino Workers – 2016, Section 51. dmw.gov.ph. https://dmw.gov.ph/archives/laws&rules/files/Revi­sed%20POEA%20Rules%20And%20Regulations.pdf Az egyik legkevésbé meglepő kihívás a külföldi dolgo­zók előtt a nyelvi akadályok. A nyelvi korlátok miatt nagyobb a balesetveszély a munkahelyeken, mivel a munkavédelmi oktatás megértése és az esetleges balese­teket meggátoló gyors és hatékony kommunikáció nem mindig biztosított. Bár a legtöbb munkahelyen többnyelvű munkavédelmi anyagok elérhetőek. Ahol vándormunkások vannak, ott jellemzően tolmácsok is dolgoznak vagy párhuzamosan a gyártósori munkájuk­kal, vagy dedikáltan tolmácsként. Viszont feladatuk sok­szor kimerül annyiban, hogy a vezetőség irányából csa­tornázzák az információkat, vagy a dolgozók panaszait közvetítsék a vezetőség felé. A harmadik országbeli dolgozóknál az angol tolmács sem segít, ha a több­ségük alig beszél angolul, hasonlóan a magyar dol­gozókhoz. A posztszovjet országok dolgozói között viszont potenciálisan közös alap lehet az orosz vagy egyéb szláv nyelvek közötti kölcsönös megértés. A közös nyelv hiánya a munkahelyeken gyakran a dolgozók nemzetiségi alapokon való elkülönüléséhez vezet. Ezek feloldására rit­kán mutatkozik szándék, bár akadnak próbálkozások a külföldi dolgozók magyar nyelvtanulására a feldolgozó­iparban is. A munkaerő-kölcsönző cégek is alkalmaznak tolmá­csokat vagy több nyelven beszélő koordinátorokat, akik segíthetnek a dolgozóknak a munkán kívüli ügyintézésben, orvosi időpontfoglalásban és egyéb tolmácsolásban. Ennek a hatékonysága nagyban függ az adott koordinátorok személyétől és a kölcsönző cég gyakorlataitól. Ugyanakkor ez a tolmácsolási rendszer füg­gést is kialakit a külföldi munkás és munkaerő-kölcsönzők között, ahol a koordinátorok nélkül a dolgozó nem tud hatékonyan ügyeket intézni nyelvtudás és intézményisme­ret nélkül. 125 Bodor, K.(2024). Labor in Flux: A Case Study on Flexibilization and Precarization of Work in the Hungarian Electronics Industry. MA thesis, Corvinus University of Budapest. 37