BODOR KRISZTOFER 5.7. INFORMÁCIÓK ÉS INTÉZMÉNYISMERET A harmadik országból érkező vándormunkások beil­leszkedését befolyásolja, hogy érkezés előtt és után milyen információkkal látják el őket. A toborzás során különösen fontos, hogy a dolgozók pontos képet kapja­nak a bérekről, a munkaidőről, a lakhatásról, a munkafel­adatokról, az adókról és a költségekről. Így elkerülhetők a váratlan kiadások vagy munkakörülmények, és a dolgozók megfelelő döntést hozhatnak arról, hogy milyen munkát vállalnak el. Ugyanilyen fontos érkezés után informálni a vándormunkásokat a befogadó társadalomról, a kulturális különbségekről, normákról, a helyi települési környezetről és közlekedésről, az elérhető jogsegélypontokról, ügyin­tézési lehetőségekről. Ezen ismeretek hiánya gyakran vezet félreértésekhez, problémákhoz, kényszerhe­lyetekhez, néha pedig a dolgozók„elszökéséhez” is. Fülöp-szigeteki szervezetek, toborzók és a munká­sokat segítő vállalkozások rendszeresen állítanak össze érkezés előtti és után információs csomagokat a Fülöp-szigeteki dolgozóknak. Az általunk áttekintett dokumentumok leginkább a jogi környezetről, alapvető mindennapi élethelyzetekről tartalmaznak információkat, mint például: a Szép Kártya és TAJ rendszer, egészség­ügyi szolgáltatások használata, adóügyek, tartózkodási és bevándorlási szabályozások, mellékállások vállalása, amit nem javasolnak, Schengeni övezetben utazás, mentális egészség, csalások elkerülése, boltok, gyakori köszöntési formák, magaviseleti normák, milyen kiadásokra kell szá­mítani és tömegközlekedés. Ezt a tájékoztatót elsősorban Magyarországon élő magasan képzett Fülöp-szigeteki szakemberek állították össze. Hasonló információs anya­gokról más állampolgárok esetében nem tudunk. Ezzel párhuzamosan a magyarországi nagyobb szak­szervezetek is terjesztenek online anyagot a külföldi dolgozók számára, amely tartalmaz információt a szak­szervezetről, a szakszervezet munkájáról, tagok létszámá­ról, jogi hátteréről, munkahelyi érdekvédelem lehetősé­géről, és egyéb szakszervezeti szolgáltatásokról, belépési lehetőségről. A munkáltatók és munkaerő-kölcsönző cégek is biztosít­ják jellemzően a bérjegyzékek, munkaszerződések fordí­tásait(ez jogszabályi kötelezettségük is), a munkahelyen felmerülő félreértések magyarázatát is elérhetővé teszik a dolgozók által ismert nyelven. A dolgozók függőségét oldja, ha a szükséges infor­mációkat nemcsak egy irányból kapják, hanem több forrásból tájékozódhatnak. Az egyik harmadik ország konzulátusa szerint ebben el tudják képzelni az együtt­működést civil szervezetekkel és szakszervezetekkel, a for profit segítő szervezetek és a munkáltatók e tevékenysé­gén túl. A toborzó szakemberek szerint a munkáltatók gyak­ran kapnak büntetéseket, leginkább a tájékoztatás hiánya miatt. Véleményük szerint ennek két oka van: egyrészt ezek az intézkedések sokszor csupán„pénzgyűj­tési hadjáratok”, másrészt pedig, bár a dolgozókat tájé­koztatják, a munkáltatók nem tudják ezt bizonyítani, mivel a tájékoztatás dátuma megegyezik a munkába lépés nap­jával. A megkérdezett, migrációval foglalkozó szakembe­rek szerint nincsen megfelelően kikényszerítve a szükséges információk átadása a toborzás folyamata során. A szak­szervezetek elmondása szerint gyakran a magyar munkavállalók sem férnek hozzá fontos informáci­ókhoz a munkahelyükön, legyen szó ügyintézésről, bérezésről, munkaeszközökről, munkaanyagokról stb. Ehhez viszonyítva különösen nehezített helyzetben vannak a külföldi dolgozók. Könnyen kényszerhelyzetekhez és a munkáltatói hatalom­mal való visszaéléshez vezet, hogy a dolgozók, különö­sen a harmadik országból származó ipari dolgozók nincsenek tisztában jogaikkal. Nem ismerik a helyi intézményi működéseket, és nem könnyen férnek hozzá jogi segítséghez. Még ha hozzá is férnének jogi infor­mációkhoz és lenne bátorságuk munkaügyi pert indítani visszaélés esetén, valószínűtlen, hogy hosszabb bírósági perbe bocsátkoznának. Egy per olyan hosszasan zaj­lik, hogy addigra a tartózkodási engedélyük is lejár, vagy egyszerűen nem lenne idejük bíróságra járni a munkájuk miatt. A hétköznapokban, ha például egy képzetlen har­madik országbeli munkás elmegy egy kormányhivatalba ügyet intézni, nem biztos, hogy tudnának neki segíteni a nyelvi korlátok miatt. A migrációval foglalkozó szervezetek tapasztalata szerint a vándormunkások ezen strukturális okok miatt egyszerűen nem tudják érvényesíteni akaratu­kat az ügyintézésben. Emellett a vándormunkások félnek a szankcióktól, és nem tudják, hogyan viselkedhetnek a munkahelyen. Az eltérő szocializációból adódóan gyakran nem tudják, milyen retorzióval szembesülhetnek a feletteseik irányá­ból. Ezért hajlamosak olyan munkaügyi dokumentumokat aláírni, amelyekkel nem értenek egyet, vagy nem tudják, hogy mit tartalmaznak pontosan. Ha észlelik is a problé­mákat, nem tudják, hogy milyen mozgásterük van a vál­toztatásban. Ezek a mintázatok táptalajai a munkahelyi kizsákmányolásnak. 5.8. MUNKAERŐ-FLUKTUÁCIÓ A munkaerő-fluktuáció, különösen az úgynevezett „elszökés” aggályokat kelt a munkáltatókban, kül­képviseleteken és migrációval foglalkozó szerveze­tekben. Az„elszökés” nemcsak a felsorolt szereplőknek probléma idegenrendészeti szempontból, hanem a mun­kások szempontjából is, mert egyfajta elégedetlenséget és fokozott kiszolgáltatottságot jelez. Az„elszökés” jel­lemzően azt jelenti, hogy a harmadik országból származó állampolgárok a munkáltató vagy egyéb intézmények informálása nélkül hagyják el a munkahelyüket, munkás­szállásukat másik munka után kutatva Magyarországon vagy egy másik európai országban. Az Európai Unió nyi­38