BODOR KRISZTOFER nak és inkább hazamennek a konzuli szakember szerint. A más munkahelyekre és más munkakörökbe való köl­csönzés adminisztratív teendőkkel is jár a kölcsönzők szá­mára. 5.9. INFORMALITÁS A szabályozott, formális munkavállalás során a vándormunkások által megélt anyagi problémák az informalitás megjelenéséhez is vezetnek. A meg­kérdezett konzulátusi szakértő és egy Fülöp-szigeteki munkásokat segítő szervezet szerint a Fülöp-szige­teki vándormunkások igyekeznek kiegészítő bevé­teli formák után nézni szabadidejükben, hogy több pénzt küldhessenek haza a rokonoknak. Az persze kétsé­ges, hogy a sok esetben nyolc-tizenkét órás, több műsza­kos feldolgozóipari munkavégzés mellett hogyan találnak ezekre a kiegészítő munkavégzésekre időt vagy energiát, de a„maszekolás” skálája elég széles lehet. Páran kihasz­nálva az eltérő kulturális hátterüket, nemzetiségi étele­ket és desszerteket próbálnak eladni online, vagy egyéb szolgálatásokat hirdetnek, leginkább a közösségi médián. A konzulátusi megkérdezett szerint ezek az informális munkavégzések nemcsak kiegészítő bevételi forrásokat jelentenek a Fülöp-szigeteki vándormunkásoknak, hanem az elidegenült ipari munkavégzéssel, földrajzi távolsággal, szeparációval és kiszolgáltatottsággal járó mentális meg­küzdést is segítik. Egyúttal a formális munkájukon kívül olyan dologgal tudnak foglalkozni, amit talán szeretnek is végezni, valamint a helyi közösségüket és kapcsolataikat is erősíthetik. Az ukrán dolgozók könnyebben vállal­hatnak másodállásokat a könnyített munkavállalási engedélyek miatt, vagy tehetnek szert többletkeresetre az ukrán diaszpórán belül vagy kívül, informálisan vagy formálisan. Az Ukrajnából származó dolgozók körében a rendszerszintű rasszizmus miatt a háború következtében menekült romák jellemzően kiszorulnak a formális mun­kaerőpiacról, a feldolgozóiparból is. Lehetőségek híján a férfiak az informális szektorokban találnak munkát vagy feketén vannak foglalkoztatva – mondták el a megkér­dezett migrációval foglalkozó szervezetek. Továbbá az „elszökő” vagy az idegenrendészeti szabályozásból és formális munkavégzésből valamilyen módon kihulló ván­dormunkások könnyen találhatják magukat az informális munkaerőpiacon, tisztázatlan és kiszolgáltatott élethely­zetekben. Az informális munkák azonban hátrányos helyzetbe hozhatják a dolgozókat, különösen, ha az alacsony bérek miatti kereseti igény találkozik az illegali­tás és az embercsempészet világával. A megkérde­zett migrációval foglalkozó szakemberek gyakran találkoz­nak olyan esetekkel, amikor kirgiz, indonéz vagy egyéb, gyenge diplomáciai védelemmel rendelkező vándormun­kásokat keresnek fel szervezett csoportok, többnyire szó­rakozóhelyeken, munkásszállásokon vagy egyéb helye­ken. Ezek a csoportok pénzkereseti lehetőséget ajánlanak nekik, általában fuvarozás formájában, amelynek során az érintettnek„csupán annyi a dolga, hogy Röszkétől Bécsig vagy Győr pereméig” elvezessen egy autót,„nem kell semmit kérdezni, nem kell hátranézni, csak vezetni kell”. Az ilyen kereseti lehetőségeket elfogadó vándormunkások gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy ez a tevékenység jogilag az embercsempészet támogatásának minősülhet, ami több év börtönbüntetéssel járhat. Ez a tevékenység tipikus példája annak, amikor a szigorúan szabályozott migráció és az irreguláris migráció összeér, mondják el a migrációval foglalkozó szakemberek. 5.10. LAKHATÁS A harmadik országból származó vándormunkások szállásainak jellege és minősége változó, jellemzően azt a célt szolgálja, hogy biztosítva legyenek a munkaerő újratermeléséhez szükséges alapvető feltételek. A munkásszállások lehetnek 10-20 fő befogadására alkal­mas, többszobás és többszintes magánlakások, hotelekből és irodaépületekből átalakított tömegszállások, de bizo­nyos esetekben konténerszállások is(utóbbiak az építkezé­seken jellemzőbbek). Ezek a szállások az üzem környékén találhatóak, általában elszórtan. Kisebb településeken, de néha városokban is gyakran a települések peremén vagy elzárt területein találhatók ezek a szállások, de olykor a település szövetébe illeszkednek, főleg, ha magánlakások­ról, családi házakról van szó. A munkásbuszok a szállá­sok közelében vagy közeli buszmegállókban veszik fel a műszakba indulókat. A szállások tulajdoni jellege vegyes. A munkaerő-kölcsönző cégek és a kölcsönbevevők gyakorlataitól vagy esetleges megállapodásától függ, hogy mely üzem mely vándormunkásainak mely szállását ki tulajdonolja vagy bérli. Ettől füg­getlenül a munkásszállások piaca egy fellendülő iparág, terjeszkedő vállalatokkal és állami támogatási programok­kal 127 128 . A szállások fő funkciója a munkaerő újratermelése. Az ingyenes szállás vonzó a harmadik országokból származó vándormunkásoknak, mert lakhatási költsé­geket és rezsidíjakat spórolhatnak meg, viszont a tömeges együttélés kihívásokat jelent a dolgozóknak 129 . Tipikusan 2-3 fős szobák, közös konyha, fürdőszoba és mosószoba jellemzi őket. A megkérdezett szakszervezetek és toborzó szakemberek szerint a dolgozók gyakran panaszkodnak a szállások minősége miatt. Jellemzően olyan dolgokat hiá­nyolnak, amely a hétköznapi életben, a munkaerő újra­termelésében okoznak fennakadásokat, mint a konyhai felszerelések, elromlott mosógépek. Gyakori probléma továbbá, hogy a szálláson belül az életterek és a 2-3 fős 127 mfor.hu(2020. november 3.). Milliárdokat kaszál a legnagyobb hazai munkásszálló-építő, mfor.hu. https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milli­ardokat-kaszal-a-legnagyobb-hazai-munkasszallo-epito.html 128 Nagy, K.(2020). Robotnak nem kell munkásszállás—Munkásszál­lás-építés a globális munkakereslet szolgálatában. BA, Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/52197 129 Bodor, K.(2024). Labor in Flux: A Case Study on Flexibilization and Precarization of Work in the Hungarian Electronics Industry. MA thesis, Corvinus University of Budapest. 40