KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK szobák beosztása miatt, a több műszakos munkarend­ből fakadóan lehetetlen pihenni a folyamatos mozgás és készülődés következtében. A munkásszállásokon kezdetben vegyesen voltak elszállá­solva a különböző nemzetiségek, de egy idő után a mun­káltatók és kölcsönzők elkezdték az ingatlanokban vagy a munkásszállások szintjein nemzetiség szerint szeparálni a dolgozókat, hogy elkerüljék az interkulturális súrlódásokat és konfliktusokat – mondja az egyik toborzó. A totális orosz-ukrán háború következtében a szál­lásokon megengedték az ukrán dolgozóknak, hogy családtagjaik, köztük gyermekeik is csatlakozhas­sanak hozzájuk, azonban a szállók hamar zsúfolttá váltak. Olyan problémák merültek fel, amelyekre sem a munkáltatók, sem a munkások nem voltak felkészülve – mondták el a toborzó szakértők. Ahol lehetett, átrendez­ték a szállókat, hogy a családtagok együtt lakhassanak, de ez új kihívásokat hozott. Az ukrán vándormunkás háztar­tásokon belül gyakran adódnak nehézségek a gyermek­felügyelet és a formális munkaidő megosztása között. Az ingyenes szállás sem bizonyult elegendő juttatásnak az alacsonynak ítélt bérek és a növekvő megélhetési költsé­gek mellett egyes háztartásokban 130 . Az ukrán vándor­munkások relatív deprivációs érzetét pedig tovább növelhette, ha azt tapasztalták vagy vélték, hogy mene­kültként más országokban dolgozó ismerőseik és rokonaik könnyebb élethelyzetben vannak. Felmerül a kérdés, hogy miért éri meg a vándormunká­soknak ingyenes szállást biztosítani. A megkérdezett toborzó szakemberek a következő logikával indokolják ezt: jellemzően az üzemek környékéről igyekeznek fel­venni munkásokat, majd azokat, akiknek a munkába járá­sát szükséges a jogszabályokban meghatározottak szerint fizetni. Ezt követik azok, akiknek az országon belüli utaz­tatását kell biztosítani buszokkal vagy üzemanyag-támo­gatással, ám a munkaerőigény ebből a körből sem biz­tosítható teljeskörűen. Ha külföldről kell toborozni, a repülőjegyek, egyéb utaztatási költségek és a szál­lás együttesen nagyjából havi 100-150 ezer forinttal növelik a munkások után járó kiadásokat, de ez is csak a munkaerő állományuk 10-20 százalékára korláto­zódik. A magyar dolgozók számára továbbra is elérhetőek a beiskolázási támogatások, a SZÉP-kártya és egyéb jutta­tások, ugyanakkor a külföldi munkavállalók a költsé­geiket a termelésben, túlórákban és hatékonyság­ban hozzák vissza. Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben jellemzően alacsonyabb bérsávban dol­goznak a külföldi dolgozók, mint a helyiek. Az egyik toborzó szerint természetesen a helyi dolgozók problé­másnak találhatják, hogy a külföldi munkásokra költött többlet kiadásokat nem bérfejlesztésre vagy bónuszokra fordítják, amellyel megtarthatnák a meglévő magyar mun­kaerőt. A toborzók szerint amíg a szálláshoz kapcsolódó költségek csak a munkaerő egy részét érintik, a rendszer kifizetődő, ugyanaz a kiadás a teljes munkaerőre vetítve már nem biztos, hogy az lenne. Külföldi és kölcsönzött dolgozók nélkül nem jutnának elegendő munkaerőhöz a vállalatok, így a profitérdek dönt a toborzók szerint a nap végén. 5.11. NEMI ALAPÚ DISZKRIMINÁCIÓ ÉS PROBLÉMÁK A feldolgozóipari vándormunkások, különösen a nők körében a nemi alapú problémák rendszeresek, és álta­lánosságban a látencia jellemzi ezen eseteket – ahogyan azt a konzulátusok és a szakszervezetek is jelzik. Sok kül­földi nő zaklatásnak vagy sértegetésnek van kitéve a feldolgozóipari munkahelyükön, munkahelyi ren­dezvényeken és a helyi közösségekben, gyakran a nemük vagy szexuális irányultságuk miatt. Jelen kutatásban a legfeltűnőbb esetek a Fülöp-szigeteki nők­höz kapcsolódnak. Ők gyakran találkoznak diszkrimináci­óval a terhességük miatt, így a munkáltatók egyre inkább a férfiakat részesítik előnyben a várandós munkavállalók számának növekedése miatt. A megszólaltatott migráci­óval foglalkozó szakemberek szerint az érintett nők gyak­ran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak a terhesség megszakítása, abortusz terén, így egészségügyi szempontból problémás és veszélyes gya­korlatok felé terelődnek. Amikor egy harmadik országból származó, munkaügyi tartózkodási engedéllyel dolgozó nő teherbe esik, gyakran hazaküldik, mivel nincs megfe­lelő támogató rendszer és a munkáltatók sem felkészül­tek a várandós külföldi munkavállalók helyzetének keze­lésére – mondják el a szakértők. Néhány esetben pedig már érkezés előtt, a toborzáskor is terhességi teszteket végeztetnek a fülöp-szigeteki nőkkel 131 . A nemi alapon vagy a terhességet, mint kizáró okot figyelembe vevő megkülönböztető munkaügyi gyakorlatok legtöbbször jogszabályokba ütköznek, ám következmények nélkül maradnak. A szakszervezeti titkárok beszámoltak vándormun­kásokra irányuló szexuális zaklatásokról, kényszerí­tésről, megalázásról és egyéb hatalommal való vis�­szaélésről a felettesek részéről. Azonban ezeknek az eseteknek a jelentős részét nem jelentik, mert vagy a mun­kavállalók, vagy a munkáltatók igyekeznek ezen eseteket elfedni. Az érintett nők pedig félnek is jelenteni ezeket az eseteket, mert a magyar munkavállalók és feletteseik sok­szor azt kommunikálják az áldozatoknak, hogy az ő sza­vuk többet ér, mint a külföldieké, ha bárki panaszt merne tenni. Az ukrán nők pedig, különösen azok, akiknek a csa­ládjuk is az országban van, szintén különleges kihívásokkal néznek szembe a reproduktív munka és a többműszakos munkarend összeegyeztetése során. Bár ezen és hasonló problémák nemcsak a külföldi munkavállalókat érintik, de ők fokozottan ki vannak szolgáltatva ugyanazoknak a strukturális, nemi alapú megkülönböztetésnek. 130 Bodor, K.(2024). Uo. 131 Bodor, K.(2024). Uo. 41