BODOR KRISZTOFER 6.3. TOBORZÁS – A munkahelyi kizsákmányolás eseteinek aktív figyelé­se és dokumentálása a kikölcsönzött munkások kö­zött. Az érintett munkáltató informálása az egyenlő bánásmódról. – A toborzás során szakszervezeti információs anyago­kat érdemes juttatni a vándormunkásoknak, hogy in­formálva legyenek az érdekképviselet lehetőségeiről. – A szakszervezetek honlapján több nyelven legyenek elérhetők fontos információk és elérhetőségek, hogy a szórólapok mellett digitálisan is hozzáférjenek ezek­hez az anyagokhoz a vándormunkások. – Fontos, hogy a munkáltatók és a munkaerő-kölcsön­zők alaposan tájékozódjanak és informáltak legyenek arról, hogy milyen partnerekkel dolgoznak együtt a kibocsátó országokban, valamint megértsék a dolgo­zók szándékait és helyzetét. Ez segíthet elkerülni az embercsempészethez és a toborzási díjakhoz kapcso­lódó kockázatokat. – Az etikus toborzás szempontjainak követése a tobor­zás minden aspektusában a toborzási lánc minden ré­szében. – A kölcsönzési/toborzási rendszer további finomhan­golása szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen a dolgozók jogainak védelmét és az etikus foglalkozta­tási gyakorlatokat. – A közösségi média és a vándormunkások kiterjedt há­lózata révén nem beszélhetünk elszigetelt csoportok­ról. Az, hogy Magyarországon hogyan bánnak a mun­kásokkal, visszajut a küldő országokba és közvetlenül befolyásolja az újonnan toborzottak összetételét és hajlandóságát. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók etikus magatartást tanúsítsanak, biztosítsák a tisztes­séges bánásmódot, amelyek hosszú távon fenntartha­tóbb toborzást eredményezhetnek. 6.4. MUNKAKÖRÜLMÉNYEK – Munkaügyi ellenőrzési rendszer javítása, a tagok bőví­tése, a fizetések emelése. – Foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi ellenőr­zéskor tolmácsok biztosítása, a felügyelők felkészítése a vándormunkásokra jellemző problémákra. 6.5. SZABÁLYOZÁS – A szakszervezetek szerint, fontos lenne, ha a munka­erő-kölcsönzés arányát visszaszorítanák és jogszabály­ban rögzítenék, hogy egy üzemen belül a dolgozók legfeljebb 5-10 százaléka lehet kölcsönzött munka­vállaló. Ez az arány csak ágazati kollektív szerződések révén lenne megemelhető 15-20 százalékra. Szakszer­vezeti vezetők szerint ez a korlátozás nemcsak a szak­szervezetek helyzetét erősítené, hanem a munkahelyi stabilitást és a munkavállalók védelmét is növelné. – Törvénybe szükséges foglalni, hogy a kollektív szer­ződés automatikusan vonatkozzon az adott munka­helyen dolgozó kölcsönzött munkásokra is. – Megnövelni a 2023. évi XC. törvényben foglalt 2+1 éves tartózkodási időt és a tartózkodási engedély megszűnésekor az ország elhagyására szánt napok számát. – Megkönnyíteni, hogy a vándormunkások a munka­helyi állományba kerülhessenek a foglalkoztatónál, a tartózkodási engedély könnyített megszerzésével. 6.6. EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSEK – Államközi megállapodások keretében szabályozni, hogy a külföldi munkavállalók miként érkeznek Ma­gyarországra, tartózkodnak itt és térnek haza. A kül­dő országok gyakran aktívan lobbiznak az ilyen meg­állapodásokért, mivel ezek lehetővé teszik számukra, hogy jobban nyomon kövessék állampolgáraik helyze­tét, és elősegítsék a biztonságos, rendezett, munka­ügyi kizsákmányolást visszaszorító migrációt. 46