KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK A magyarországi munkaerő-migráció csupán kis szeletét képezi a globális munkásvándorlásnak. A munkaerőért az ország főként Olaszországgal, Len­gyelországgal, Németországgal és Csehországgal versenyez. Az„új ven­dégmunkástörvény” többek között a politikai kommunikáció és a munka­erőpiaci gyakorlatok közötti ellent­mondásokra reagál, de szigorításai tovább növelik a vándormunkások ki­szolgáltatottságát, miközben ösztö­nözhetik a magyar dolgozók foglal­koztatását. 2024-ben az összes alkalmazott mind­össze 2,1%-a harmadik országbeli. A harmadik országbeli dolgozóknak 30%-a van munkaerő-kölcsönzőn ke­resztül foglalkoztatva. A feldolgozó­iparban dolgozó vándormunkások kö­zött az ukrán és Fülöp-szigeteki mun­kavállalók alkotják a gerincet. Míg a Fülöp-szigeteki dolgozók gyakran ug­ródeszkaként tekintenek Magyaror­szágra, az orosz-ukrán háború kibon­takozása, különösen 2022-től, az uk­rán munkavállalók számának csökke­néséhez vezetett ebben a szektorban. A harmadik országokból érkező ván­dormunkások eladósodással, toborzói díjakkal, szigorú jogi feltételekkel, munkahelyi sérülékenységgel és infor­mációhiánnyal küzdenek. Miközben a magyar dolgozók részéről pozícióféltés, a vándormunkások körében pedig konfliktusok is megjelennek. Az ala­csony bérek, a korlátozott előrelépési lehetőségek és a gazdasági bizonyta­lanság fokozzák a harmadik országbeli munkások fluktuációját és a magyar dolgozók frusztrációját. Ugyanakkor a külföldi dolgozók jogainak védelme egyben a magyar munkavállalók mun­kakörülményeire is pozitív hatással le­het. További információk: https://budapest.fes.de/hu/