„kimenetét” kívánják meghatározott kulcsdimenziók mentén összefoglalni, nemzetállamok és a nemzetközi rendszer szintjén egyaránt. Mindeközben a kimenetekhez vezető, ezeket kiváltó és fenntartó fő okokat is elemezzük. A szcenáriók lehetséges hatását pedig próbáljuk kivetíteni a társadalmi alrendszerekre és a nemzetközi rendszer alakulására. A lehetséges változásokat éppen ezért 6 dimenzión keresztül ragadjuk meg. Dimenziók jellemzése Az egészségügyi krízishez kapcsolódó politikai, gazdasági és nemzetközi válsághelyzetet lokális és globális szinten a 1) politikai rendszer, a 2) gazdasági folyamatok, a 3) társadalmi alrendszer vagy társadalmi integráció, továbbá a 4) mediális, 5) kulturális és 6) geopolitikai rendszerek révén tudjuk megragadni, és a szcenáriók jellemzőit leíró építőköveiként felhasználni. A politikai alrendszer definíciója : az alrendszer az adott, demokratikus, autokratikus(hibrid), diktatórikus uralmi berendezkedést, illetve az elit és az állampolgárok legitimációs viszonyát, ezek átalakulását kívánja megragadni. Ezek közé tartozik a politikai hatalomgyakorlás módja, a jogállam (rule of law) állapota, de az ehhez kapcsolódó politikai kultúra is. • A politikai alrendszer változása az államhatalom és ezzel összefüggésben a politikai rendszer iránti állampolgári legitimitás stagnálásában, erősödésében, gyengülésében ragadható meg, ami intézményes változásokkal is jár. A gazdasági alrendszer definíciója : az államnak és a pénzügyi szabályozó intézményeknek a járványügyi helyzettel összefüggő gazdasági válsághelyzetre adott monetáris és költségvetési politikáját jelenti, amely az egyéneknek és vállalkozásoknak a precedens nélküli világgazdasági világhelyzethez való sikeres vagy sikertelen adaptációját, az ipar és a szolgáltatások struktúraváltását, ezzel összefüggésben új technológiák alkalmazását befolyásolja. • A gazdasági alrendszer változása , szoros összefüggésben a politikai uralmi formával, elsősorban a„ több vagy kevesebb állami szerepvállalás” kérdésére fókuszál. A fokozott áll ami szerepvállalás egyszerre szolgálhatja a rendszer vezetőinek rablógazdálkodásán alapuló hibrid rezsimek, továbbá a jóléti demokratikus rendszerek felé való elmozdulást. A z állami gazdasági szolidaritás intézményeinek hiánya vagy gyengülése elvben a meritokratikus működés erősítéséhez is vezethet, a gyakorlatban azonban várhatóan a társadalmi feszültségek felerősödéséhez és oligarchikus hatalomátvételhez vezethet. A társadalmi alrendszer definíciója : a társadalmi csoportok és rétegek közötti szegregációt, polarizációt vagy integrációt jelenti a munkaerőpiaci, vagyoni, etnikai, életszínvonalbeli, viselkedésbeli aspektusok mentén. A társadalom normatív és értékalapú integráltsága magában foglalja az egyéni és intézményes szabadságjogok biztosítását, a civil társadalom autonómiájának fenntartását. • A társadalmi integráció változása progresszív szcenáriók esetében az egyének, társadalmi csoportok és intézmények egységes adaptálódását jelenti a válság utáni világhoz, míg a kollektív adaptálódás sikertelensége a meglévő társadalmi törésvonalakat felerősítve hozza létre a járvány új típusú nyerteseit és veszteseit. A nyertesek közé sorolhatók például a közép ­11