Hogyan hatott a koronavírus a közvéleményre? A válságok általában mély változást idéznek elő a közgondolkodásban, ami f ormálja a politik ai döntéseket, ezeken keresztül a jövőt. A hagyományos elképzelés szerint cxxxvii a válságok általában kedvezőtlenül hatnak a közérzületre és a közgondolkodásra, frusztrációt, elégedetlenséget, előítéletes és tekintélyelvű reflexeket hívnak élet re. Az ebben a fejezetben elemzett társadalomlélektani hatás okból kiderül, hogy a z általánosító magyarázatok többnyire nem állják meg a helyüket. Személyes élettel és körülményekkel kapcsolatos attitűdök Anyagi, foglalkoztatási helyzet megítélése Az európai közvéleményben dominánssá vált az anyagi lecsúszás érzése. Az EP április végi, 21 tagállamot érintő felmérése során a megkérdezettek 58 százaléka jelezte, hogy anyagi nehézségekkel kellett szembesülnie a vírus megjelenése óta . A legmagasabb arányokat Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban mérték a kutatók. Az északi országokban(Dániában, Hollandiában, Finnországban és Svédországban) azonban a többség semmilyen pénzügyi nehézséget nem tapasztalt. A három legtöbbet említett, és egymással összefüggő probléma a személyes jövedelmek csökkenése(a teljes mintában 30% jelezte ezt), az állás részleges vagy teljes elvesztése(23%), a megtakarítások tervezettnél korábbi felhasználása(21%) voltak cxxxviii . Az Eurostat havi rendszerességgel készít felmérést a háztartások pénzügyi helyzetéről, tervezett kiadásaikról, illetve arról, miként látják a kilátásaikat. Az ebből készült úgynevezett fogyasztói bizalmi index elérhető adatai cxxxix azt mutatják, hogy az európai országok mindegyikében jelentősen csökkent márciustól óta a fogyasztói bizalom. A lakossági várakozások mélypontja szinte mindenhol áprilisban volt, májusban kisebb- nagyobb javulás volt megfigyelhető. A legnagyobb visszaesést Portugáliában, Görögországban és Cipruson regisztrálták . A magyarok fogyasztói bizalmi indexe 26,2 ponttal csökkent, ami a negyedik legnagyobb érték. 36