Összeesküvés-elméletek beágyazottsága A G7- országokban a nagy többség(71%) beoltatná magát, amennyiben majd rendelkezésre áll a védőoltás a koronavírus ellen cxlvii . Bár ez magas szám, a bizonytalanok és az oltást elutasítók közel harminc százalékos aránya egyáltalán nem kevés. A Political Capital korábbi kutatása cxlviii azt mutatta, hogy a magyarok ötöde tekinthető oltáskritikusnak. Ennyien voltak ugyanis, akik inkább egyetértettek azzal az állítással, hogy a védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. Szlovákiában egy áprilisi felmérésben a megkérdezetteknek a 28 százaléka jelezte, hogy nem oltatná be magát a vakcinával . Májusban viszont már 43% nyilatkozott így. A csökkenő oltási hajlandóság hátterében az attól való aggodalom áll, hogy a védőoltás egészségügyi problémákat okozna, illetve, hogy nem lenne hatékony. A felmérés szerint kapcsolat van az oltás elutasítása és a vírus kialakulásával kapcsolatos elméletek között. Azok, akik szerint a vírus állatról terjedt emberre, nagyobb arányban oltatnák be magukat azoknál, akik szerint a vírust ember alkotta és szándékosan engedték szabadon cxlix . Közvélemény közéleti- politikai kérdésekben Országos gazdasági és egészségi helyzettel kapcsolatos aggodalmak, félelmek, kilátások Az Ipsos május végi, 16 országot érintő felmérése alapján az emberek jellemzően nem számítanak arra, hogy a járvány miatt a megszűnt munkahelyek a lezárások feloldásával gyorsan visszaépülnek. Ez a pesszimizmus a megkérdezett európaiak közül leginkább a franciákra(69% vélekedett így), a spanyolokra(62%) és az olaszokra(60%) jellemző. Optimistábban egyedül a németek tekintenek a jövőbe, ahol ez az arány 41%, miközben 51% a munkahelyek gyors megújulására számít. Az Európán kívüli országok közül India emelkedik ki, ott nagyon magas, 73% az optimisták aránya cl . Ennek azért lehet fontos szerepe, mert a gazdaságban(különösen a munkaadói oldalon) az elvárásoknak komoly önbeteljesítő hatása is lehet. A korlátozások fokozatos lazítása azzal jár, hogy a személyes interakciók gyakoribbá és szorosabbá válnak. Ennek kapcsán felmerül az a veszély, hogy ez növeli a megfertőződés esélyét. Az Ipsos felmérésében meglehetősen eltérően látták ezt az egyes országokban. Olaszországban, Franciaországban, Németországban a relatív többség azon az állásponton volt, hogy a távolságtartás szabályait betartva az egészségügyi kockázatok alacsonyak maradnak, és fontosabb a gazdaság újraindítása. Nagy- Britanniában ugyanakkor 62% szerint ez a kockázat túl nagy, és várni kellene még néhány hetet a nyitással. Spanyolországban szinte teljes megosztottság tapasztalható, 51% kivárna, 49% a gazdasági élet beindulását helyezi előtérbe cli . A kijárási korlátozás és az egyéb, a társadalmi távolságtartást fokozó intézkedések csökkentik a járvány terjedését, ugyanakkor negatív következményként visszafogják a gazdaságot. A Publicus áprilisi felmérése arra világít rá, hogy erről nagyon eltérően vélekednek a fiatalok és az idősebbek. A kutatási kérdés arra vonatkozott, hogy az okozza- e a nagyobb társadalmi kárt, ha a leálló gazdaságban sok cég 39