Budapest TANULMÁNY Idősödés, idősellátás Magyarországon Helyzetkép és problémák GYARMATI ANDREA 2019 április A gondozási szükséglet folyamatosan nő Magyarországon. A 65 év feletti korosztály létszáma 1, 8 millió fő, közülük 1,3 millió fő él valamilyen korlátozottsággal. Otthonközeli ellátás(házi segítségnyújtás) azonban a korcsoportnak csupán a 7%-a számára elér­hető. Szakellátást az idősek otthonában az idősek 3%-a tudja igénybe venni, miközben a várakozók száma folyamatos növekedés mellett már jelenleg is meghaladja az ellátást igénybe vevők felét. Az utóbbi 8 évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre. Az alapszolgáltatások biztosítása(étkeztetés, házi segítségnyújtás) minden telepü­lési önkormányzat számára kötelezően biztosítandó feladat. Azonban a kapacitások egyenlőtlenül oszlanak el: van település, ahol az idősek 80%-a számára biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban. Jellemző az információhiány: az időseknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. A magyar állam jelenleg a GDP 0,4%-t költi csupán idősek ellátására. Ez az összeg évről évre minimálisan emelkedik. A finanszírozás egyfajta tervgazdálkodás mentén történik: a költségvetési törvényben a normatívák nem az ellátások valódi működési költségeihez kötődnek. A gondozási deficit egyre jobban növekszik. A professzionális gondozók száma csök­ken, mivel a szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazda­ságon belül, így a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő. A pro­fesszionális gondozók átlagéletkora 50 év körül van, hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni. Egyre több pozíciót szakképzetlen közmunkások töltenek be. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-500 ezer fő. Közülük mindössze nagyjából 20 ezer fő kap alanyi jogú ápolási díjat, sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. A családi gondozók száma alacsony európai összehasonlításban és számuk csökkenését több dolog vetíti előre: egyre több idős­nek nincs már élő gyermeke, illetve sokan vándorolnak ki, valamint nő a válások száma. A következmények jól látszanak: ha az állam nem értékeli át a saját szerepét a gon­dozási krízisben, egyre nagyobb számban maradnak majd a rászoruló idősek ellátás vagy bármilyen gondozói segítség nélkül.