A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Társadalombiztosítási hatósági határozatok felülvizs­gálata: 59% A Koncepció az új polgári perrendtartás megalkotását négy okból tartotta szükségesnek: Foglalkoztatás-felügyeleti(munkaügyi) hatósági hatá­rozatok felülvizsgálata: 45% Közszolgálati perek: 17% Mindhármat munkaügyi szakra kellene terelni: 31% Miközben a kitöltők közel egyharmada szerint a felsorolt három ügytípust továbbra is a munkaügyi ügyszaknak kel­lene elbírálnia, a jelenlegi hatáskör-megosztás leginkább a társadalombiztosítási ügyek tekintetében elfogadott. Igen csekély szavazat-arány érkezett ugyanakkor a közszolgá­lati perekre. 4.5. AZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI 1. a régi Pp. alapvető szabályozási elemei behatárolták a módosítási lehetőségeket és nem adtak lehetőséget a perjog továbbfejlesztésére, korszerűsítésére; 2. a számtalan, száznál is több módosítás már koherencia-zavarokat, értelmezési nehézségeket okozott; 3. az elmúlt években megújult anyagi jogszabályok miatt megváltozott a szabályozási környezet; 4. a bíróságokra érkező ügyek hatékony és időszerű lefolytatásához elengedhetetlenné vált egy új törvény megalkotása. 119 A Koncepció a kormányhatározatban megfogalmazott cél elérése érdekében 16 pontban határozta meg a szabályo­zási célokat és elveket. Az alábbiakban az új szabályozás legmarkánsabb vonásait tekintjük át. A tanulmányban vizsgált időszakban nemcsak az anyagi jogi szabályok, hanem az eljárásjogi szabályok is jelentős változáson mentek keresztül: 117 a több mint hat évtizedig hatályos, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör­vényt(a továbbiakban: régi Pp.) a Pp. váltotta fel, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az alábbiakban bemu­tatjuk a polgári eljárásjog reformjának kezdeteit, valamint a Pp. hatályba lépését követően eltelt néhány év gyakorlati tapasztalatait, továbbá az új kódex első átfogó„novellá­ris” módosítását. 4.5.1. A polgári eljárásjog reformja A régi Pp. átfogó korszerűsítésére irányuló munkála­tok megkezdését a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013.(V. 17.) Korm. határozat rendelte el. A Kor­mány a felülvizsgálat céljaként egy olyan korszerű, a nem­zetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotását tűzte ki, amely bizto­sítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését. A polgári perjogi kodifikáció további célja volt, hogy az új polgári perrendtartás a jogtudomány és a joggyakorlat eredmé­nyeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a tech­nika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgá­rok és a szakmai közönség helyzetét. E kormányhatározat alapján készült el az új polgári perrendtartás koncepciója (a továbbiakban: Koncepció), amelyet a Kormány a 2015. január 14. napján megtartott ülésen fogadott el. 118 117 Az eljárásjogi szabályok változása minden jogterületen lezajlott: a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény(Kp.) 2018. január 1-jétől, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény pedig 2018. július 1-jétől hatályos. 118 A Koncepciót lásd: https://2015-2019.kormany.hu/down­load/6/42/40000/20150224%20PP%20koncepci%C3%B3. pdf#!DocumentBrowse A polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú tör­vényjavaslat(a továbbiakban: Javaslat) a perhatékony­ság rendszerszintű megvalósítása érdekében új alapel­veket fogalmazott meg: a perkoncentráció elvét 120 és az együttműködés elvét. A perkoncentráció azt célozza, hogy a felek közötti jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, és a bíróság számára az ítélet meghozata­lához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon, azaz a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek. 121 A Javaslat szerint a perkoncentráció lényege, hogy a jog­vitát egy, jól előkészített ún. főtárgyaláson elbírálhassa a bíróság: egy tipikus eljárást nem több mint két tárgya­láson be kellene fejezni, melyből az első egy előkészítő tárgyalás kifejezetten előkészítő jelleggel, míg a máso­dik a bizonyítás lefolytatását szolgálja, és ha lehetséges, az érdemi döntés meghozatalát. 122 A perkoncentráció követelményének címzettjei egyfelől a bíróság, másfelől a felek: e követelményeket a Pp. részben a felek eljárás­támogatási kötelezettségének 123 keretei között, másrészt 119 Ld. a Koncepció 2. oldalát. 120 Varga megjegyzi, hogy a perkoncentráció a nemzetközi perjogtu­domány és a bírósági joggyakorlat konszenzusa alapján tulajdon­képpen nem is alapelv, hanem a perhatékonyságot biztosító polgári perrendtartástól elvárt eredmény: a perek gyors befejezése. Ld. bő­vebben: Varga István: A törvény hatálya és az alapelvek. In: Varga István(szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. I/III. Budapest, HVG-ORAC, 2018, 25. 121 A Pp. 3.§-alapján a perkoncentráció elve a következő:„A bíróság­nak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozata­lához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírál­ható legyen.”. 122 Ld. a Javaslat 3.§-hoz fűzött indokolását. 123 A Pp. 4.§-alapján felek eljárástámogatási kötelezettsége a követ­kező: „(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatá­sát és (2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a feleket terheli.” 33