A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 2. MELLÉKLET: A SZEMÉLYES INTERJÚK KÉRDŐÍVE INTERJÚ VÁZLAT – MUNKAÜGYI PEREK Az alábbi vázlat az interjúk orientálására szolgál, amelyet a konkrét interjú partnerhez, a beszélgetés alakulásához lehet igazítani. A kérdések sorrendje tetszőleges! Bármely pont kiegészíthető további kérdésekkel, amelyek témába vágnak, és az alany tud róla releváns információkat meg­osztani. – a költségkedvezmények„kétarcúsága”(számtalan olyan „rejtett” költség merül fel, amivel a munkavállaló épp a kedvezmények miatt nem számol: munkavállalói költ­ségkedvezmény hiányában és pervesztesség esetén az illetéket végül meg kell fizetnie, az ellenfél ügyvédi költ­ségének megfizetése alól pedig pervesztesség esetén a kedvezmények dacára sem mentesül) – egyéb okok Interjúalany Interjúztató Időpont I. A perszám csökkenés jelentkezése – tapasztalja-e, hogy visszaesett a munkaügyi perek száma? – véleménye szerint mióta? – véleménye szerint kevesebb-e a munkajogi vita/konf­liktus a munkahelyeken? II. A csökkenés mögötti lehetséges tényezők (Véleménye szerint közrehatnak-e az alábbi tényezők a perszám csökkenésében? Mennyire? Milyen egyéb ötlete van a lehetséges okokra?) C) Szervezeti okok – önálló munkaügyi bíróságok megszűnése – a munkaügyi per fogalmának szűkítése(közszolgálati perek, TB és egyéb munkaügyi közigazgatási perek ki­vétele) – egyéb okok D) Érdekképviseletek szerepe – szakszervezeti szervezettség csökkenése – szakszervezet képviseleti jogának szűkítése – egyéb okok III. Megoldási lehetőségek Mi a véleménye az alábbiakról? Van-e saját javaslata e területeken? A) Anyagi jogi okok – a jogellenes munkáltatói jogviszony megszüntetés szankcióinak szabályozása – a jogellenes munkavállalói jogviszony megszüntetés szankcióinak szabályozása – egyéb okok B) Eljárásjogi okok Változatna-e a jogellenes(munkáltatói és munkavállaló) munkaviszony megszüntetés szankcióin? Milyen eljárásjogi jogintézmény vagy speciális szabály segíthetné elő a munkavállalók hatékonyabb igényérvé­nyesítését? Bővítené-e a szakszervezet közérdekű igényérvényesítésé­nek lehetőségét? – professzionális pervitel problémája(a Pp. a kötelező jogi képviseletre lett modellezni, a személyesen eljáró mun­kavállaló nem tud eligazodni, pláne nem tudja felvenni a kesztyűt a jogi képviselettel rendelkező ellenféllel) – a keresetlevél visszautasításához vezető okok szigorú bírói értelmezése a Ppn.-ig Bővítené-e a szakszervezet képviseleti jogát? Milyen szervezeti reformot támogatna a munkaügyi bírás­kodás kapcsán? Hogyan határozná meg a munkaügyi per fogalmát? 55