BODOR KRISZTOFER 5.12. VÁNDORMUNKÁSOK ÉS A DOLGOZÓI ÉRDEKKÉPVISELET 5.12.1. A vándormunkások hatása a magyarországi érdekképviseletre A harmadik országbeli vándormunkásokkal kapcso­latban két főbb tényező foglalkoztatja a feldolgozó­ipari szakszervezetek egy részét: milyen hatásuk van a munkaerőpiacra, valamint hogyan lehetne egy­szerre érvényesíteni a magyar és külföldi dolgozók érdekeit. Megszólaltatott szakértők szerint a feldolgozó­ipari vándormunkások gyakran többet túlóráznak, hajtanak a bónuszokra és kevesebb szabadságot vesznek ki, mint a magyar kollégáik, mivel a családjuktól való távolság miatt az önkizsákmányolásra és a célzott pénzkeresésre koncent­rálnak, ami gyakran a szabadidő és a reproduktív idő rová­sára megy. A toborzók szerint a munkáltatókat befolyásol­hatja, ha azt látják, hogy hatékonyabbak a külföldiek, mert akkor őket preferálhatják a magyarok helyett. A szakszer­vezetek szerint ugyanakkor így a magyar dolgozók is kény­szer alá kerülnek, hogy megfeszítettebben dolgozzanak. Az egyik szakszervezeti titkár szerint ugyanakkor a külföldi munkások, például a Fülöp-szigetekiek az első időszakban valóban„pörögtek”, de lassan két év után egyre gyakrab­ban estek ki egészségügyi problémák miatt a munkából. Ez a változás arra utal – nem meglepő módon –, hogy a túl­zott munkaterhelés hosszú távon nem kedvező számukra sem. Továbbá előfordul, hogy ha a magyar munkavállalók nem képesek elérni a kívánt bónuszokat és termelési cél­számokat, akkor gyakran a külföldiekre és nyelvi akadá­lyokra hárítják a felelősséget. Ez pedig növeli a konfliktuso­kat és a feszültségeket a munkahelyeken. A munkaerő-kölcsönzés és a harmadik országból származó vándormunkások foglalkoztatása a meg­kérdezett szakszervezetek szerint hosszú távon fékezi a bérnövekedési trendeket és csökkenti a szakszervezetek alkupozícióját. Az egyik toborzó szakember egyetért ezzel a megállapítással, de véleménye szerint ha a külföldi munkások keveslik a magyarországi béreket – ami egyre jellemzőbb – és ezért nehezebb lesz külföldieket toborozni, akkor a külföldi dolgozók jelenléte hozzá is járulhat a bérek növeléséhez, ha munkaerőigény továbbra is magas marad. A megkérdezett szakemberek beszámolói szerint a ván­dormunkások jelenléte átformálhatja az üzemeken belüli megszokott munkamegosztást. Egy üzemben a magyar dolgozók felváltva végeztek egyszerűbb, mecha­nikus munkákat és komplexebb feladatokat. Ez támo­gatta az ergonómiai szempontból kedvező munkavégzést, a nehezebb és könnyebb munkafázisok közötti váltást, pihenést. Itt megérkezésük után a vándormunkások sze­repköre az egyszerűbb munkafolyamatokra korlátozódott, a bonyolultabb, megterhelőbb feladatok pedig a magyar dolgozókra maradtak. Az egyik szakszervezeti titkár sze­rint ez növelte az ellenérzést a vándormunkásokkal szem­ben az üzemben, és feszültséget keltett a helyi dolgozók körében. A magyar dolgozók általában tudják, mit csinál egy szak­szervezet – bár a fiatalabb korosztályok egyre kevésbé. Hasonlóak a tapasztalatok a vándormunkások között is a szakszervezetek szerint. Ugyanakkor a származási országtól és korábbi tapasztalatoktól függ, hogy mennyire nyitottak a külföldi dolgozók a szakszer­vezetek felé. Ukrán és egyéb posztszocialista ország­ból érkező dolgozóknak van tudomása a szakszervezeti rendszerről, vagy legalábbis egy lehetséges formájáról. Idősebb vándormunkások maguk is lehettek egykor szak­szervezeti tagok. A Fülöp-szigeteki dolgozóknak viszont idegen fogalom a szakszervezet, és sok más ázsiai vándor­munkáshoz hasonlóan bizalmatlanok a szakszervezetekkel szemben. 5.12.2. Szakszervezetek és vándormunkások Ha lemondanak a külföldi dolgozók megszervezésé­ről, akkor a magyar dolgozókkal szúrnak ki, mond­ják a megkérdezett szakszervezetek. Ha a szak­szervezetek nem hagyják, hogy„a munkáltató mindent kisajtoljon” a vándormunkásokból, akkor nem kerülnek versenyhátrányba a magyar dolgozók sem, vélekedik az egyik szakszervezeti vezető. A megkérdezett szakszervezetek próbálkoznak a külföl­diek szervezésével és vannak is ilyen tagjaik. Ágazatonként eltérő, hogy milyen arányban vannak a külföldi tagok, de az arányok alágazatonként 5-20 százalék között is lehet­nek a megkérdezettek szerint. A megszólaltatott szak­szervezeteknek jellemzően ukrán és Fülöp-szigeteki tag­jaik vannak, de dolgoznak indonézekkel és kirgizekkel is. A vándormunkások aktivitására jó példa, amikor Fülöp­szigeteki és ukrán dolgozók is csatlakoztak egy munkabe­szüntetéshez az Autoliv autóipari vállalatnál 2024-ben 132 . Amikor a külföldi dolgozók potenciális bevonásáról kér­deztük a szakszervezeteket, akkor gyakran terelődött a szó a vándormunkások szabadidejére, hiszen munka köz­ben nem szervezhetnek. Elmondások alapján változó, hogy milyen szabadidős tevékenységre nyitottak a vándormunkások, ahol a szakszervezetek megszó­líthatják őket. Az ukrán dolgozókról úgy vélekednek a szakszervezeti titkárok, hogy az orosz-ukrán háború és a munkásszállókon tapasztalt problémák miatt a dolgo­zók figyelmét ez köti le, nem pedig a szakszervezeti tag­ság – főleg, ha nem biztos, hogy meddig maradnak az adott üzemben. A Fülöp-szigeteki dolgozókra a nyitott szakszervezeti programok, a természetjárás és a közös főzés, a kelet-ázsiai dolgozók között pedig a sportesemé­nyek tűnnek olyan programoknak, amelyeket egy szak­szervezeti szervező előhúzhat a tarsolyából, ha közelebb akarná hozni egymáshoz a magyar és külföldi dolgozókat. 132 Bencsis, M.(2024. március 21.). A Fülöp-szigeteki és az ukrán ven­dégmunkások is sztrájkoltak az Autolivnél, 444.hu. https://444.hu­/2024/03/21/a-fulop-szigeteki-es-az-ukran-vendegmunkasok-is­sztrajkoltak-az-autolivnel 42