gyengülését, egy új, Oroszország, Kína és a hibrid rezsimek fémjelezte alternatív nemzetközi erőegyensúly kialakulását jelentheti. Szcenáriók Elemzésünkben három jövőbeni szcenáriót vázolunk fel, a melyek az államok krízisfüggő adaptációját, sikerességét vagy sikertelenségét tükrözik, beleértve az adaptáció hatását a társadalmak és a nemzetközi rendszer integrációjára vagy dezintegrációjára xxi . Szcenárió 1: Progresszív paradicsom: Jóléti és demokratikus expanzió/ Progressives’ Paradise: Welfare and Democratic Expansion Erős állam/stabil nemzetközi rendszer Ez az optimista forgatókönyv abból indul ki, hogy a válság olyan társadalmi és politikai felismerésekhez vezethet az erőforrások korlátozottságával, a globalizált világ hátrányaival, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyeivel kapcsolatosan, ami végül egy igazságosabb, zöldebb, demokratikusabb berendezkedéshez vezet. Az erős állam hatalmát a régi társadalmi szolidaritás és új szolidaritásformák, lényegében az emberi jogok tiszteletén alapuló jóléti rendszerek expanziójára alapozza. Az intézkedések a munkaerőpiaci egészség helyreállításán túl növelik a társadalmi(vagyoni, életszínvonalbeli) integrációt, a hatalom demokratikus legitimációját, elősegítve ezzel az ipari és technológiai reformok tervezett és egységes véghezvitelét. Az integráció kiterjed a demokráciák fokozódó részvételére a nyugati nemzetközi intézményrendszerben, felerősítve a kölcsönösen előnyös nemzetközi kooperációt a jelenlegi és jövőbeni globális válságok leküzdéséhez. A krízis a demokráciák és nemzetközi intézményeik vagy a nemzetközi status quo biztosítását vagy megerősödését er edményezi – az egymásra utaltság erősödése végül hatékonyabb együttműködési formákat idéz elő. Az alrendszerekre kifejtett hatások: • Politikai rendszer: Erős állam, demokratikus legitimitás, erős részvételi szándék az állampolgárok részéről. • Gazdasági rendszer: E rős állami szerepvállalás, a mely elsősorban a jóléti rendszer kiterjesztésére, a környezeti terhelés csökkentésére és a hatékony nemzetközi együttműködés erősítésére fókuszál. • Társadalmi integráció: Az egyenlőtlenségek csökkenés e, az inkluzív gyakorlatok erősödése, a társadalmi szolidaritás növekedése. • Médiatér: Az új médiamonopóliumok hatalmát az állam az állampolgárok számára megfelelő en korlátozz a – olyan módon, hogy az ne eredményezze a szólásszabadság politikailag motivált csökkentését. A független média támogatása közüggyé válik, finanszírozásuk stabilizálódik vagy bővül • Kulturális integráció: Az ú j technológiák és a kulturális termékek a társadalom széles rétegei számára hozzáférhetők. 13