• Geopolitikai transzformáció: A nyugati nemzetközi intézményrendszer stabil vagy erősödik. Szcenárió 2: A Leviatán rémuralma: Bürokratikus dominancia és hibridizáció/ The rule of Leviathan: Bureaucratic stranglehold and progress of hybrid regimes Erős állam/versengő nemzetközi rendszer A„S ose szalaszd el a kínálkozó válságot!” elvet követve nem csak a diktatúrákban, de a demokratikus világban is kapva kapnak a politikusok a kínálkozó lehetőségen. Felerősödik a hatalmi centralizáció, és az állampolgárok a nagyobb biztonság reményében önként mondanak le szabadságjogaik jelentős részéről. A járványügyi és gazdasági krízishelyzet kivételes alkalmat teremt az államok vezetői számára új jogi és bürokratikus hatalmi eszköztár kifejlesztésére és normalizálására, melyeket az állampolgárok fokozott manipulálására, kontrolljára, a hétköznapi élet és a gazdasági rendszer gyarmatositására használnak fel. Az állam által birtokolt új információtechnológiák, a fokozott állami szerepvállalás a gazdaságban egyszerre szolgálja a járványügyi helyzet hosszú távú kontrollját és – részben ennek ürügyén – a hatalmi rendszer autokratikus irányba való eltolódását. A hibrid rezsimek felemelkedése és autoriter szuperhatalmakkal(Oroszországgal vagy Kínával, esetleg Iránnal, Szaúd- Arábiával) komoly kihívás elé állítja a hagyományos nyugati nemzetközi intézményrendszert, a„régi” és valamifajta„új”, „alternatív” világrendek közötti egyenetlen átrendeződésben öltve testet. A nacionalizmusok előretörésével a nyugati nemzetközi intézményrendszer súlya csökken, új, regionális, személyi szimpátiákon és átmeneti politikai érdekeken, illetve ideológiai szövetségeken alapuló együttműködések válnak meghatározóvá. Ebben a nemzetközi dz s ungelharcban a külföldi(pl. orosz) titkosszolgálatok, az energiapolitik a és a kínai információ- és gyártási technológi a a befolyásszerzés fontos eszközévé válhatnak. Oroszország és Kína kedvező helyzetbe kerülhet, mint olyan szövetségesek, akiknek a kegyét több alkalmi szövetség is keresi saját befolyásának megerősítésére. Az egyes alrendszerekben lezajló tendenciák: • Politikai rendszer: A„kemény kéz” politikája válik normává. Megerősödik az autoriter hatalomgyakorlás, és a nyugati világban is normává válik a hibrid logika. A rendszerek legitimitását az új információtechnológiákon és megfigyelési rendszereken alapuló politikai kontroll és manipuláció biztosítja, ugyanakkor az államok többet költenek a rendfenntartó szervezetre és a hadseregre is. Az emberi jogokat a vészhelyzetre való hivatkozással hosszú távon korlátozzák, a civil szervezetek autonómiáját bürokratikus eszközökkel uralják. Az államhatalom ideológiai alapon jelöli ki a„nemzet ellenségeit”. • Gazdasági rendszer: Erős gazdasági szerepvállalás, melynek eredményeként a szabadpiaci vállalatok mozgástere csökken, vagy éppen az autoriter vezetők érdekeinek kiszolgálóivá válnak. Az egyes gazdasági területek az állami/bürokratikus elittel összefonódott oligarchák uralma alá kerülnek. • Társadalmi alrendszer: A rendszer új törésvonalakat hoz létre az elit és az alattvalók, a járvány és a krízisek társadalmi és gazdasági nyertesei és vesztesei között a gazdasági mentőcsomagok 14