Az optimista forga tókönyv lehetőségei Az általunk felvázolt„jóléti és demokratikus expanzión” alapuló szcenárió jeleit még kevés országban láthatjuk, mivel az általunk előre jelzett változások egyelőre csak a piaci cégeket és magánszemélyeket célzó különböző állami gazdasági mentőcsomagok méretében és jellegében öltöttek testet. Németország, Ausztria és egyes északi országok(Dánia, Finnország) gyakorlata, ha be nem is teljesítheti, de ebbe az irányba mozdíthatja a politikai- társadalmi folyamatokat. A piaci intervencióknak és szubvencióknak a sosem látott gazdasági visszaesésre és járványügyi helyzetre reagáló eseti és improvizált jellege éppen ezért még nem alkalmas hosszú távú következtetések levonására a gazdasági és politikai intézményrendszerre gyakorolt hatásuk tekintetében. Az optimista forgatókönyv ezért továbbra is csak elsősorban projekciókként értelmezhetők. Az erős, demokratikus és szolidáris állam és társadalom elképzelése elsősorban a progresszív politikai válaszokban, illetve ezen válaszokon alapuló gyors, irányított modernizációban ölthet testet. A vírus jelentette kihívás, mint egy„fekete hattyú” a tudományos, technológiai és ipari fejlődés katalizátoraként hathat, összességében egy„post- human” időszak beköszöntét jelentheti. A modernizációs folyamatok jelen tősége és hatása már a 2020- as járvány kezelésében megragadható. A vírus genomját pár hét alatt leírták a tudósok, a lakossági kézfertőtlenítők, véroxigénmérők már az 1970- es évektől elérhetők kereskedelmi forgalomban, míg az internet lehetővé tette a személyes és gazdasági kapcsolatok, kooperációk áttételét az„offline” térből az„online” térbe. xxiii A„post- human” vagy„emberiség utáni” időszak ezért fokozódó eltávolodást jelent az emberi test biológiai szükségleteitől vagy képességeitől, miközben az emberi lét egyre több aspektusa realizálódik gépek által és a számítógépek által létrehozott nem- biológiai térben. Mindez az„identitás” digitalizálódását jelenti mind a személyes önkifejezés, mind a társadalmi élet online módon, pl. közösségi médián, Zoom chatszobákban való kifejeződésében, ahol a virtuális valóság már nem csak egy alárendelt te r ület a„valódi” valósággal szemben. A munkában és a szolgáltatások igénybevételében egyre inkább algoritmusokra, automatizált rendszerekre támaszkodunk, a melyek az alapvető szolgáltatásokat a vírus(ok) jelentette fenyegetések kizárásával biztosítják. xxiv Gondolhatunk itt a reptereken felállított hőkapukra, biometrikus és érintésmentes arcleolvasókra, nagyrészt automatizált logisztikai raktárakra, online munkaszervezési programokra. A személyes egészségügyi döntések is egyre inkább táveléréssel, nagy népegészségügyi adatbázisokon alapuló, személyre szabott kezelésekre épülnek, melyek során a big data algoritmusoknak legalább olyan fontos szerepe lesz a gyógyításban, mint a szakorvosoknál tett online vagy offline látogatásoknak. Természetesen a pandémia által katalizált optimista modernizációs forgatókönyv politikai vetületei vagy hátterei két fontos problémát hagynak figyelmen kívül. Egyrészt a fokozódó technológiai és tudományos előrehaladás a hidegháború vége óta felemelkedett hibrid rendszerek és a digitalizált diktatúrák révén immár nem szükségszerűen kapcsolódik össze. Kína példáján látható, hogy a pandémia hatékony kontrolljára szolgáló új technológiák, például arcfelismerés, online vásárlás, az állampolgárok mozgásának követése mobiltelefonos applikációk révén, legalább annyira alkalmasak az általános vagy politikai viselkedés egyéni és kollektív kontrolljára. Másrészt éppen a gyors és fokozódó modernizáció még inkább növeli a globális egyenlőtlenségeket a globalizált kapitalizmusba és technológiai fejlődésbe bekapcsolódni képes, 17