versenyképes régiók, városok és nemzetek, illetve a leszakadó országok és területek között. Ugyan az erőforrásokban bővelkedő északi féltekén gyorsan kialakulhatnak és elterjedhetnek az új technológiák, ipari vívmányok, az indiai vagy brazil szegénynegyedekben ezek elérhetősége, alkalmazhatósága rendkívül korlátozott lesz. M ég az optimista és demokratikus forgatókönyvnek is számolnia kell tehát a területi és politikai rendszerek mentén történő„modernizációs fragmentálódással”. A politikai rendszerek hibridizációja Az egyes országoknak, szövetségi rendszereknek és általában a politikai intézményrendszereknek a világon megfigyelhető széttartó, improvizált és ad hoc reagálása a precedens nélküli válsághelyzetre komoly kihívás elé állította a demokráciákat, illetve a„hatékonyság” illúzióját kölcsönözte az autokráciáknak. A válságra adott politikai adaptáció ugyanis a politikai intézményrendszer szintjén két problémát mosott össze: mennyiben hatékony egy állam vagy berendezkedés a járvány közegészségügyi,„technikai” kezelésében, ill. mennyiben hatékony az uralmi forma, a társadalmi hierarchia stabilitásának és legitimitásának biztosításában. Az autokratikus hatékonyság„illúziója” ott érhető tetten, hogy miközben az autokráciák és diktatúrák nem teljesítenek jobban, vagy adott esetben alulteljesítenek, a járvány technikai kezelésében a demokráciákhoz képest, sokkal jobban képesek uralni a„narratívát”, a rendelkezésükre álló formális és informális elnyomási eszközökkel biztosítani uralmi formájuk politikai legitimitását a válság ellenére vagy éppen a válság miatt. Ennek jeleit figyelhetjük meg például a kínai kommunikációban és cenzúrában, amely a járványügyi helyzet kezdeti 1- 1,5 hónapos elhallgatása és katasztrofális menedzselése ellenére képes volt a kínai állami járványügyi intézkedéseket sikertörténetnek, a járványügyi helyzet kezelésére és az állampolgárok fokozódó politikai elnyomására(például Hongkongban) használt megfigyelési és jogi eszközöket a hatékony állami működésmód példáiként beállítani. Magyarországon a kormányzat hasonló sikerként tudta tálalni az epidémia kontroll alatt tartását, melynek örve alatt valójában a kormány feletti alkotmányos és parlamenti kontrollt tovább gyengítő közjogi változások, a kormányközeli gazdasági szereplők befolyását és ezáltal a kormánypárt gazdasági hatalmát növelő lépések, az ellenzéki vezetésű önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítését szolgáló intézkedések, a független és kritikus sajtót további gyengítő közjogi változások bebetonozása zajlott. xxv Ezzel szemben például a svéd és a brit válságkezelés, amely a demokratikus megoldásokon és az állampolgárok autonóm döntésein alapult, egyre több kérdőjel e t vet fel a halálozások relatív magas száma miatt. A járvány ezáltal hozzájárulhat a hibrid rezsimek megerősödéséhez, terjedéséhez, mivel a kormányok a válságkezelésre szolgáló átmeneti intézkedéseket, technológiákat a választók és a politikai folyamatok antidemokratikus és hosszú távú állandó kontrolljára szolgáló eszközeiként intézményesítik, illetve az autokráciák vagy autokrata válaszok hatalmi„stabilitása” összemosódik a járványügyi helyzet kezeléséhez szükséges kormányzati„hatékonysággal”. Ebben a folyamatban pedig különösen kiemelt szerepe van a független és kritikus sajtónak, az egészségügyi, tudományos, intézményi pozíciókban lévő szakértők cenzúrázatlan kommunikációjának, hiszen a sajtószabadság csökkentésével, a szakértők elhallgattatásával a járványügyi„hatékonyságról” szóló autokrata narratívák szabadon érvényesülhetnek. xxvi A tényeken és tudományos konszenzuson alapuló kommunikációs helyét átveszik a szlogenek, a politikai érdekek szolgálatába állított propaganda és összeesküvés- elméletek, egyszerre 18