bizonyítva a hibrid rezsimek hatékonyságát és csökkentve politikai elszámoltathatóságukat a válság során emberéletekben mérhető hibákért. A dezintegrálódás fokozatai A járványügyi helyzet azonban nemcsak a kormányzati kompetenciákra/inkompetenciákra muta tott rá a demokratikus és autokratikus, diktatórikus rendszerekben, hanem a már meglévő társadalmi törésvonalakra is, amelyek különösen nehézkessé teszik a válság kezelését és a társadalmak hosszú távú adaptációját. Az IMF xxvii vagy a Fitch xxviii előrejelzései szerint az elmúlt 90 évben nem látott globális válság várható, a világ GDP- je akár 3%- ot is csökkenhet 2020- ban, amely felerősítheti a globális gazdasági vagyoni, jövedelmi és fejlettségi egyenlőtlenségeket, miközben újraosztja a lapokat a j árvány abszolút„vesztesei” és relatív„nyertesei” között regionális, jövedelmi, vagyoni, foglalkozásbéli, életkori különbségek alapján. Ennek jeleit már láthatjuk az Egyesült Államokban vagy Nagy ­Britanniában, ahol a halálozás jelentősen magasabb a kisebbségek és bevándorló hátterű munkavállalók körében, akik főként fizikai és az alapvető szolgáltatások körébe tartozó munkakörökben dolgoznak, miközben anyagi helyzetük, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük, egészségügyi állapotuk jelentősen rosszabb a többségi társadalomé nál. xxix A járvány hatására növekő egyenlőtlenségek azonban nemcsak a kollektív, társadalmi rétegeken és földrajzi régiókon átnyúló, sikeres járványügyi adaptációt, az ehhez szükséges technológiai innovációk, szolgáltatások széleskörű és sikeres elterjedését vonják kétségbe, hanem több, egymáshoz kölcsönösen kapcsolódó válságterület mentén csökkenthetik a társadalmi csoportok területi, életmódbeli, fogyasztási integrációját, miközben a politikai hatalom által kontrollálhatatlan módo n dezintegrálódik a társadalom a járványügyi vészhelyzet évekre kiterjedő folyamata során. A járvány ugyanis hátrébb sorolt olyan fontos ügyeket, a melyek valójában megsokszorozzák a vírus hatását az egyénekre és a közösségekre. A járvány miatt például kevesebb erőforrás jut a klímaváltozás elleni harcra, xxx amely áttételesen akadályozza például a kevésbé környezetszennyező technológiák elterjedését, közösségek ivóvízhez való hozzáférését a növekvő regionális aszályok révén, de a vírus gazdasági hatását ellensúlyozó mentőcsomagokhoz kapcsolódó növekvő államháztartási hiány hosszú távon alapvető egészségügyi, jóléti szolgáltatások leépüléséhez, az eleve marginalizált kisebbségi csoportok további leszakadásához vezethet az adósságszolgálat következtében – elsősorban a fejlődő országokban. A társadalmak gyengülő intézményes, normatív(jogi), jövedelmi, etnikai stb. integráltsága mind lokális, egyéni, mind kormányzati szinten nehézkessé teszi a járvány legyőzéséhez szükséges koordinált politikai és társadalmi válaszok kidolgozását és alkalmazását, a melynek következtében a szükséges technológiai, életmódbeli, gazdasági változások, adaptációs technikák és intézmények nagy regionális különbségekkel, társadalmi státusztól függően, földrajzi szegregátumokban valósulhatnak meg. 19