Vezetői összefoglaló ●​ A 2010 és 2019 között tapasztalt általános életszínvonal-növekedéssel a hazai szegénységgel kapcsolatos módszertani és szakpolitikai viták megfogyatkoztak, de a szegénység nem tűnt el. Az Egyensúly Intézet hisz abban, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeresebb és gazdagabb a 21. században, ha a szegénységet nem az egyén problémájaként, hanem össznemzeti kihívásként kezeli. ●​ Az Egyensúly Intézet ezért is tette közzé a szegénység csökkentéséről szóló szakpolitikai javaslatcsomagját, amely többek között a szegénység hatékonyabb mérésére is tartalmaz ajánlásokat. Ezeket a módszertani szempontokat az agytröszt 2023 óta a gyakorlatban is érvényesíti, annak érdekében, hogy valós időben kapjunk képet a magyar társadalom pénzügyi kitettségének mértékéről. ●​ A legfrissebb adatfelvétel alapján 2023 nyara óta változatlanul egy honfitársunknak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Ezzel szemben az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szint tekintetében érdemi elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek szerint már havi nettó 50 ezer forinttal többre, vagyis nettó 400 ezer forintra van szükség. Ugyanakkor a válaszadók 45 százaléka nem tudja biztosítani az szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket. ●​ A magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel és új kiadások megjelenésével magyaráznak. ●​ 2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azok aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartásuk szokásos kiadásait. Emellett honfitársaink 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi és pénzügyi helyzetére gondol – majdnem minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás. 3