SZÁD megkötötte az intézmény történetének első kollektív szerződését, amely 500 szociális dolgozót érint. A többi intézménynél ekkora sikereket (még) nem sikerült elérni: egyes telephelyeken folyamatban van a szakszervezeti szervezés, de akadt olyan helyszín is, ahol végül nem vágtak bele a dolgozók a szakszervezet megalapításába. Az intézményeket(a BMSZKI-n kívül) ennél konkrétabban nem fogjuk megnevezni, hogy ne lehessen őket beazonosítani, és ne érhesse a dolgozókat bármilyen retorzió a szerveződési kísérleteik miatt. A szakszervezeti szervezőmunka(a többség elérése, véleményvezérek megtalálása, kollektív akciók kivitelezése) során számos szociális dolgozóval beszélgettünk. Ezek részben félig strukturált interjúk, részben a szervezési folyamatot szolgáló beszélgetések voltak. Témáikat tekintve mindkét esetben általában érintették a dolgozók munkakörülményeit, problémáit, és az érdekérvényesítés iránt mutatott hozzáállásukat. Több, mint 150 dolgozóval beszéltünk 2022 során: nagyobbrészt idősgondozókkal(hiszen ők vannak a legtöbben a szociális dolgozók közül), de beszéltünk fogyatékos-ápolókkal, családsegítő szakemberekkel, terápiás munkatársakkal, takarításban és konyhán dolgozókkal is. A következő fejezetekben az interjúk és a terepi tapasztalataink alapján vázolunk egy képet arról, hogy milyen kihívások és lehetőségek vannak a szociális szektorban való szervezésben. 2.2 EREDMÉNYEK LETERHELTSÉG, KEVÉS SZABADIDŐ A szociális szektorban az általunk készített interjúk és tereptapasztalataink alapján a szerveződés egyik legnagyobb akadálya egyértelműen a dolgozók leterheltsége. A szociális munka rendszerint fizikailag és mentálisan is megterhelő tevékenység, amit az általunk vizsgált intézményekben uralkodó körülmények tovább nehezítenek. Az idősgondozás esetében a fizikai munka(pl. emelés) mellé társul a demens, rossz állapotú idősekkel való kommunikáció, a halálesetek kezelése stb. Ahogy egyik interjúalanyunk fogalmazott:“hazaérés után egy óráig nem lehet hozzám 5